képek, betűk

Nem tudom, hogy hogyan fog eltelni ez a hét, csak ne menjen túl gyorsan, szeretném ha lassan kúsznának a napok, hétvégén négynapos szünet lesz, megpróbálom végigsportolni az egészet, mert különben nem bírom ki a magányt ép ésszel, eljárogatok az alkringtoni erdőbe, csendes, ködös hely, néhány tóval, jól lehet nyújtani a tóparti padok mellett, reggel soha nincs ott szinte senki.

Egy hét múlva ilyenkor jönnek T.-ék hozzám, de csak egy éjjelt alszanak nálam, mert másnap mennek Edinburgh-ba, és csak négy nap múlva jönnek vissza, nem hiszem, hogy most el tudnék viselni egy boldog családod magam körül, de azért várom őket.
A kislány nagyon szereti C.-t, odahaza nem is azt mondja, hogy hozzám jönnek, hanem, hogy C.-hez.

Ma van Paul Klee születésnapja, 139 éves lenne. Nem hiszem, hogy őt bárkinek be kellene mutatni, ezért csak megemlítem. Viszont az alkotásaival érdemes szerintem foglalkozni, főleg olyanokkal, amelyek szinte egyáltalán nem ismertek. Érdekesnek tartom egy képzőművész fiatalkori munkáit megnézni, Klee-nél sincs ez másképpen. Fiatalkorában eléggé sokfélével próbálkozott, nekem elsősorban a tájképei tetszenek ebből a korszakból, szerintem nagyon tehetséges tájképfestő lehetett volna belőle, de ez a későbbi, absztrakt munkáiban is megmutatkozik, egy csomó táj által ihletett absztrakt képe van.

Paul Klee, Thunersee near Schadau, 1879

Paul Klee Gemmi Pass, Valais Alps, 1879

Ez pedig egy későbbi tájképe.

Paul Klee painting - Bird Garden

Ebédszünetben át kellett rohannom az egész belvároson, mert jött csomagom, megérkeztek a könyveim, de a cég régi címére rendeltem őket véletlenül, az egész városban a kibasztott karácsonyi kornyikálás, karácsonyi süteményszag, karácsonyi giccsek árusítása, télapónak öltözött koldusok, részegek, karácsonyi vásár émelyítően fingaszagú forraltbor meg puncsszaggal, karácsonyi zene szaxofonból, hegedűvel elnyikorogva valamelyik giccs-popszám, szájharmónikával ugyanaz csak szarabbul - mire átverekedtem magam a belváros túlsó felére addigra azt hittem spriccelve elhányom magam ettől a sok ízléstelen lószartól, komolyan úgy érzem magam néha az utcán, mintha egy Hieronymus Bosch festményben sétálnék.
Ennyi volt az ebédszünetem, még van bőven munkám, bár legszívesebben leszarnám, amúgy ha jól számolom, akkor minimum 4 nap szabadságom van, amit ha sikerül, akkor január első felében kivennék, persze csak ha meg tudok velük egyezni, nem lenne rossz 3-4 napot pihenni az új munkahely előtt, bár amire igazán vágyok az lenne a legjobb...