Találtam egy PDF-ben egy AI ruhatervező rendszer tervét az arxiv.org kutatói oldalon. A tervet a University of California, San Diego közösen készítette az Adobe céggel, a rendszer nem csak felismerni képes valakinek az öltözködési stílusát, de felismeri, hogy milyen ruha illene hozzá. A PDF innen letölthető, még nem volt időm átolvasni, de érdekesnek tűnik. Azt látom, hogy kétféle algoritmust használ.
Nagyobb baj az, hogy furán fáj a fejem, egy ponton a fülem fölött. Nincs kedvem menni a karácsonyi vacsorára, nincs kedvem taxizni és nincs kedvem jópofizni se senkivel, de megígértem.
Kifele pislogás a konyhaajtón, nyomasztó a hallgatag külvilág, alig járnak autók, alig járnak emberek, egyrészt kellemes, másrészt ijesztő.
Nem számít, ha néma a hal, az se számít ha nem írhatunk mást csak mássalhangzókat, az se baj ha nem írja, hogy hol van, merre jár, úgyis érzek nagyrészt mindent, gyógyuljon. Én pedig várok és majd összeérkezünk akkor, ha úgy gondolja, hogy minden jó és ott lesz az ideje.
Eszembe jutott ma két történet két estéről, amikor céges buliba mentem és nagyon berúgtam és egy idő után nem írtam vissza G.-nek és ő szenvedett, vagy amikor Prágában egész éjjel mászkáltunk az ismerőseimmel a városban és lemerült a mobilom, ő azt hitte olyat csináltam amit soha nem tettem volna vele, de nem tudtam írni és ő várt és egész éjjel sírt. Most éreztem csak igazán mit érezhetett akkor, most rajtam a sor.
Vennék még sört N.-nek, de minden zárva. Überrel megyek. Náluk is voltam egyszer, ő akkor is várt rám. Most nekem kell.
 |
| Amedeo Modigliani, Portrait of a Young Woman, 1918 |
"Gyorsan szárad minden amit kimostam. C. cuccai már meg is száradtak. Még a porszívózás és a felmosás van hátra. A takarítás a legjobb meditációs gyakorlat. Ez az én valódi transzcendentális meditációm."- gondolta J. és hümmögve elindult a porszívó felé.
No comments:
Post a Comment