Welcome!

This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.

Monday, 25 December 2017

01:06 --- C. megkapta a karácsonyi csontja felét,  visszabújt aludni, de nem ette meg eldugta egy vánkos alá.

01:21 --- Menchu Uroz spanyol festőnő képeit nézegetem, 1966-ban született, nemrég bukkantam a munkáira, van bennük valami megkapó, olyanok mint az álmaim, alig bírom levenni a szemem róluk


Menchu Uroz, Bicicleta, 2017



























Menchu Uroz Red House, 2016


























A kortárs kínai képzőművészet annyira sokrétű és színvonalas és gazdag, hogy nagyon nehéz róla bármit is írni röviden. Időről-időre mindig előszedem ezt a témát, de nem csak a kortárs kínai képzőművészet érdekel, hanem az egész.

A legismertebb kortárs kínai képzőművész egyértelműen Ai Weiwei, róla sokszor írtam már, ha lenne egy képzeletbeli listám nevekkel, jelentőség szerint sorbarendezve, akkor ő lenne az első helyen. Ő mindenből művészetet csinál, például 2011-ben a kínai hatóságok Pekingben letartóztatták őt "gazdasági bűncselekmény" miatt (persze ez hazugság volt, csak ürügy) 81 napig volt börtönben és mit csinált? A szabadulása után az első dolga volt, hogy egy művészi alkotást csinált a börtönben töltött napjairól, "S.A.C.R.E.D." címmel, 2013-ra fejezte be és a Velencei Biennálé-n be is mutatta.
Ez egy installáció, hiperrelista módon, életnagyságban megcsinálta a börtöncellát ahol fogva tartották őt, a zuhanyzót, saját magát, az őröket - mindent. Ai Weiwei valószínűleg az egész, egyetems kortárs művészet egyik legnagyobb alakja is, nem csak a kínaié, hiszen közel se csak kínai témákkal foglalkozik, például az európai menekültválság során is gyakorlatilag ő volt Európa művészi lelkiismerete, épp Lesbos szigetén nyaralt a válság kialakulása idején és ahelyett, hogy elfordította volna a fejét, csinált róla egy filmet egy Iphone-al, majd később elment menekülttáborokba, körbejárta a témát.
A kínai kormánnyal régóta hadilábon áll, például 2008-ban a szecsuani földrengés alatt, amikor több ezer diák meghalt, mert a kínai kormányban elkövetett korrupciók miatt kilopták az épületekből a nyersanyagot és így az iskolák szerkezetei gyengébbek voltak az előírásonál és kártyavárként omlottak össze a földrengés alatt, erről nem csak installációt csinált, de aktivistaként szembe is szállt a kínai kormánnyal a korrupciós ügyek felderítése érdekében...az ő mentalitása, éleslátása és bátorsága példa, legalábbis a számomra.


Ai Weiwei, S.A.C.R.E.D, 2011-2013





















Ai Weiwei, S.A.C.R.E.D, 2011-2013



















Ai Weiwei, S.A.C.R.E.D, 2011-2013



















Ai Weiwei, S.A.C.R.E.D, 2011-2013


















Az egyik kedvenc munkám tőle még a kilencvenes évekből van, amikor egy kínai, Han dinasztia idején készült urnát ledob a földre, ezzel az egyetlen mozdulattal többet mondott el a Mao féle "Nagy Proletár Kulturális Forradalom" barbárságairól, mint bárki előtte addig a kínai képzőművészetben.


Ai Weiwei, Dropping a Han Dynasty Urn, 1995.
















02:23 --- én írtam, hogy a kortárs és modern kínai képzőművészet nagyon hosszú téma, egy tizezer oldalas könyv is kevés lenne a bemutatásához. De én nem akarom bemutatni, ezeket csak magamnak jegyzetelgetem ide, hogy soha ne olvassam vissza azután. De megtanulom...nem felejtek el semmit amit egyszer leírtam.

Itt muszáj megemlítenem valakit, aki nem művész, de nagyon fontos a kínai képzőművészet szempontjából, a neve Claire Hsu, ő volt az egyik alapítója a hong kong-i Asia Art Archive (AAA)-nak ami több tízezer könyvet, dokumentációt gyűjtött össze nem csak a kínai, hanem az egész távol-keleti művészetről, majd 2011-ben elkezdték digitalizálni az anyagot és nyilvánossá tették az interneten. Jelenleg körülbelül 43 000 könyv érhető el a gyűjteményben.


A következő képzőművész akiről szeretnék jegyzetelni Zeng Fanzhi. 1964-ben született és jelenleg valószínűleg az ő képei érnek pénzben kifejezve a legtöbbet a művészeti piacon a "The Last Supper" című munkájáért 23 millió dollárt fizettek egy aukción. Nekem van egy pólóm amire az ő egyik képét raktam rá még évekkel ezelőtt, csak mert annyira tetszett. Az ő szarkazmusa és iróniája gyakorlatilag minden ellen irányul, a kínaik nacionalizmusa és a kínaiakról élő nyugati sztereotipák ellen is. A legismertebb képein az alakok arca egy örökre megfagyott, idióta vigyorba van merevedve és szinte teljes elmebajként mindenki vigyorog egy nagyon személytelen és őrült grimasszá torulva.



Zeng Fanzhi, MASK SERIES, 1997



























Zeng Fanzhi, Meat, 1992



























Zeng Fanzhi, The Last Supper (Az utolsó vacsora), 2002


Zeng Fanzhi rajztudása nagyon magas szintű és próbálja elkerülni az önismétlést, egy-egy téma körbejárása után továbblép. A legújabb képei, amiket én ismerek tőle - nagyon bonyolult bokrok és fák és növények, kvázi tájképek, de bármit témát beemel a témái közé, például görögdinnyés csendéleteket is, nála a lényeg a téma teljes kidolgozása és feldolgozása.



Zeng Fanzhi, Watermelon, 1996


























A következő kortárs kínai képzőművész akit nagyon fontosnak tartok Zhang Xiaogang, ő egy nyomasztó, sok szimbólumot használó, sokszor monokróm képi világot teremtett, amelyekről sok esetben az 50-es, 60-as évek Kínájának a portréi köszönnek vissza. Erről a témáról egy egész sorozatot készített "Bloodlines—Big Family" címmel. Zhang Xiaogang kormányhivtalnokok gyerekeként született 1958-ban, az édesanyja kezde őt rajzolni tanítani, és az egyetlen játék amit szeretett a krétával való rajzolgatás volt. A szüleit a kínai kormány a kulturális forradalom idején három évre elvitte "újra-tanításra", ami gyakorlatilag átnevelés volt. 17 évesen egy farmra küldték dolgozni, itt kezdett el vízfestést tanulni egy Lin Ling nevű tanártól. A képei tele vannak szomorú utalásokkal, iróniával.



Zhang Xiaogang, My Dream: Little General, 2005




























Zhang Xiaogang, Father and son, 2008  (Bloodline series)






















Zhang Xiaogang, Father and son, 2008 (Bloodline series)



























Zhang Xiaogang, Heaven No.3., 2010


















Az teljesen egyértelmű, hogy a kortárs kínai képzőművészet legerősebb motívumvilága és mindent felülíró forrása a Nagy Proletár Kulturális Forradalom, amivel Mao Ce-tung gyakorlatilag egy teljesen másik kultúrát hozott létre vérrel, erőszakkal, kínzásokkal, agymosással és egy teljes kulturális ámokfutással. Mao Ce-tung hasonló a kínaiaknak, mint ami Sztálin az orosz kultúrának, egyszerűen nem tudnak túllépni rajta, mert olyan mértékű szadizmus, tömeggyilkosságok, erőszak és elnyomás kötődik a korszakhoz ami hozzájuk köthető, amit képtelenek átugrani, ezért vissza-vissza térnek hozzá és újra megpróbálják feldolgozni, de mindig újabb sebeket, hazugságokat fedeznek fel és emiatt újra kell kezdeniük. Emellett ugye, Kínában a mai napig nem akar a hivatalos történelemszemlélet Mao Ce-tung valós tetteivel szembenézni, maszatolnak és próbálják a dolgokat szebbnek látni mint a valóság. Oroszországban ugyanez történik Sztálinnal, csiki-csuki játék, néha teljesen elhatárolódnak tőle, de csak retorika szintjén, miközben a valóságban a sztálini propaganda és az ő általa kreált hatalmi mechanizmus a mai napig jelen van a kortárs politikában. Kína ugyanez. Lassú küzdelem ez az árnyékokkal és emiatt fontos a művészet, személyes sorsokon keresztül talán könnyebben befogadható a valóság és hosszú távon jobban képes egyfajta megtisztulást előidézni mint bármilyen politika - de persze: a képzőművészet is politizálás, így a hatása akár politikainak is nevezhető.

03:57 ---- felébredés, box és torna, meg csak úgy matatok, 5 körül elmegyek majd futni egyet, legyen nyugalom és utána folytatom a leásását a kínai kortárs képzőművészetbe, ezzel elleszek ma egész nap. közben csak nem értem, hogy mi történik velem és vele, nem értem, hogy hová tűnt halacska és, hogy miért nem jelez legalább csak egy kicsit, valami baj történt? Foglalmam sincs róla, hogy hol van, beteg-e, nem értem, nagyon rossz, biztosan baj van, mert soha nem akarna bántani és egyszerűen csak nem értek semmit.



No comments:

Post a Comment

Author & Copyright

Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved. This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission. Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.

Blog Archive

Followers