Mi baszott fel? Miről is van szó?
Ay ellőzmény egészen 1992üigy nyúlik vissza, abban az évben azoknak a kutatóknak, akik az éghalattal, klímával foglalkoznak a statisztikák és a mérések alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az bolygónk globális hőmérséklete folyamatosan és rohamosan emelkedik és egyértelműen az ember iparosodása óta, először lassan majd egyre gyorsuló ütemben, ezt közzé tették és mindenki ignorálta és azóta is ugyanez a helyzet. Az átlagember ezt nem érti, mert nem, elsősorban azért nem mert nagyon nehéz megérteni, hogy a felmelegedés nem azt jelenti, hogy a saját kis mikrokozmoszán belül egy-két év alatt nem lesz többé tél, meg hó, és emiatt, amikor télen esik a hó és fagy, akkor azt hiszi, hogy a "a globális felmelegedés az hülyeség". Emiatt azt gondolom, hogy valami baj lehet az oktatási rendszerekkel úgy globálisan, mert nagyon sokan nem képesek ok-okozat megértésére és absztrakcióra, meg szövegértésre és nem értik, hogy a globális klímaváltozás az nem azt jelenti, hogy nem lesz jövő télen hó, hanem azt, hogy, hogy nagyon lassan a bolygó átlagos hőmérséklete emelkedik, ami mindenütt más és más változást okoz, valahol özönvíz szerű esőt, valahol szárazságot, valahol pontosan azt, hogy annyi hó esik amennyi még abban a régióban előtte soha: miközben globálisan, a bolygó átlaghőmérséklete pedig évről-évre mindig magasabb lesz.
Mindegy, nem célom ennek a leírása részletesen, akit érdekel utánanéz, engem csak az érdekel most, hogy 1992-ben azok a kutatók, akik kétségbeesésükben megfogalmaztak egy nyílt levelet, egy felhívást, amiben próbálták röviden és közérthetően leírni, hogy mi a probléma és, hogy ebbe bele fog dögleni végül mindenki - majd ezt a nyílt levelet 1700-an alá is írták tudósok, egyetemi tanárok, kutatók. Itt olvasható az eredeti felhivás 1992-ből. Világosan megfogalmazták, hogy az emberiség a saját vesztébe rohan, de le se szarta őket senki. Ezek után egészen gyakran, újra és újra próbálkozott a tudományos világnak a klímával foglalkozó része különféle kétségbeesett felhívásokkal - hangsúlyozom, hogy itt komoly emberekről van szó, akiknek az a szakmájuk, hogy a klímával, a természet és az éghajlat kutatásával foglalkoznak, ezek az emberek doktorok, egyetemi tanárok, tudósok és nem holmi kóklerek, meg hókuszpókuszból élő áltudósok, esetleg agyament, kapzsi politikusok.
Éles váltás.
Csendesedés.
Ay ellőzmény egészen 1992üigy nyúlik vissza, abban az évben azoknak a kutatóknak, akik az éghalattal, klímával foglalkoznak a statisztikák és a mérések alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az bolygónk globális hőmérséklete folyamatosan és rohamosan emelkedik és egyértelműen az ember iparosodása óta, először lassan majd egyre gyorsuló ütemben, ezt közzé tették és mindenki ignorálta és azóta is ugyanez a helyzet. Az átlagember ezt nem érti, mert nem, elsősorban azért nem mert nagyon nehéz megérteni, hogy a felmelegedés nem azt jelenti, hogy a saját kis mikrokozmoszán belül egy-két év alatt nem lesz többé tél, meg hó, és emiatt, amikor télen esik a hó és fagy, akkor azt hiszi, hogy a "a globális felmelegedés az hülyeség". Emiatt azt gondolom, hogy valami baj lehet az oktatási rendszerekkel úgy globálisan, mert nagyon sokan nem képesek ok-okozat megértésére és absztrakcióra, meg szövegértésre és nem értik, hogy a globális klímaváltozás az nem azt jelenti, hogy nem lesz jövő télen hó, hanem azt, hogy, hogy nagyon lassan a bolygó átlagos hőmérséklete emelkedik, ami mindenütt más és más változást okoz, valahol özönvíz szerű esőt, valahol szárazságot, valahol pontosan azt, hogy annyi hó esik amennyi még abban a régióban előtte soha: miközben globálisan, a bolygó átlaghőmérséklete pedig évről-évre mindig magasabb lesz.
Mindegy, nem célom ennek a leírása részletesen, akit érdekel utánanéz, engem csak az érdekel most, hogy 1992-ben azok a kutatók, akik kétségbeesésükben megfogalmaztak egy nyílt levelet, egy felhívást, amiben próbálták röviden és közérthetően leírni, hogy mi a probléma és, hogy ebbe bele fog dögleni végül mindenki - majd ezt a nyílt levelet 1700-an alá is írták tudósok, egyetemi tanárok, kutatók. Itt olvasható az eredeti felhivás 1992-ből. Világosan megfogalmazták, hogy az emberiség a saját vesztébe rohan, de le se szarta őket senki. Ezek után egészen gyakran, újra és újra próbálkozott a tudományos világnak a klímával foglalkozó része különféle kétségbeesett felhívásokkal - hangsúlyozom, hogy itt komoly emberekről van szó, akiknek az a szakmájuk, hogy a klímával, a természet és az éghajlat kutatásával foglalkoznak, ezek az emberek doktorok, egyetemi tanárok, tudósok és nem holmi kóklerek, meg hókuszpókuszból élő áltudósok, esetleg agyament, kapzsi politikusok.
Szóval, ami feldühített reggel az az, hogy most, 25 évvel később, 2017 novemberében újra próbálkoztak egy felhívással, de most már 184 országból 15 364 tudós, kutató, egyetemi tanár írta alá a legújabb kétségbeesett nyílt levelet az emberiség felé (itt vannak a nevek és a teljes lista az aláírókról), világosan és közérthetően közölték a bolygó lakosaival, hogy meg fogunk dögleni ha nem változtatunk a rablógazdálkodáson, de ahogy írtam fent: egy napig volt hír a világsajtóban, azután semmi hatás...a globális politikai elit pedig egyszerűen leszarta (sőt az USA félkegyelmű, szerintem az egész életében egyetlen könyvet sem elolvasó elnöke hoax-nak nevezte a klímaváltozást, szánalmas figura....) Engem ez az egész folyamat egy nagyon sötét, nagyon depresszív scifi-re emlékeztet, vagy mint valami középkori "Bolondok hajója" festmény (pl. Bosch-tól) - ilyen lett az emberiség 2017-re, teljes nihilizmus.
Miközben minden fejlettnek nevezett ország saját oktatási rendszert tart fent (egyre kevésbé értem, hogy minek...) a tudás alapú társadalom nem tudott soha létrejönni (amit annak neveznek az nem az), gyakorlatilag ugyan ott toporog az emberiség mint a középkorban, csak a most a kapitalizmus és a nacionalizmus mindenféle variációi, az összes társadalmon belül más és más módon arrogáns, élvhajhász, önző és végső soron dekadens, semmivel nem törődő idióták többségét szolgálja ki és a belőlük kitermelődő és az őket képviselő politikai elitek meg boldogan élvezik a hatalmat felettük. Hangsúlyozom, hogy teljesen mindegy, hogy melyik országról, vagy politikai rendszerről beszélünk: mindegyik egyformán szánalmas. Sajnos a legtöbben akik kijönnek az iskolákból alapvető és egyszerű összefüggések megértésére sem képes funkcionális analfabéták, szövegértésre képtelen ostobák, akik azután Trump, Theresa May vagy akár Orbán, Putin, Erdogan, vagy Nigel Farage féle embereket választanak vezetőknek maguk fölé, ami annyira abszurd és szánalmas, hogy igazából nem is érdemes vele foglalkozni. Csak röhögni lehet az egész emberiségen. Umberto Eco "Új középkor" című regénye van megvalósulófélben és az őrület egyre fokozódik. Boldogan épül tovább az az elvtelen és minden racionalitást mellőző, a korlátlan gazdasági növekedés mítoszában hívő emberi civilizáció, ami gyakorlatilag elpusztít mindent és a legtöbben még mindig nem hiszik el, miközben ez már nem a jövő, hanem a jelen, emberek milliói indulnak útra a bolygó mindenféle régióiban, mert nincs már ivóvizük, ételük, 45-60C fokos melegek vannak, óriási esőzések és nem csak az egyenlitő környékén van baj és nem csak a felmelegedés a baj, hanem az is, hogy a természetet kipusztitják, tönkreteszik és igy együtt ezek a dolgok: gyilkosak.
Igazából én úgy látom, hogy már mindegy, semmiféle esély nincs a katasztrófa elkerülésére, ez a fajta civilizáció amit most ismerünk, ami az emberiséget országhatárokkal "nemzetek"-nek nevezett csoportokra bontva, a bolygó globális nyersanyagait hatalmi érdekek mentén kitermelve - képtelenek az emberiséget egyetlen fajként kezelni, közös megoldásokat kitalálni és globálisan egy fajként viselkedni: szóval ez a lokális érdekek mentén szerveződő, végtelenül primitiv, a törzsiségből kinőtt emberi civilizáció néhány évtizeden belül valószínűleg meg fog szűnni, egyszerűen ki fogják irtani egymást az emberek és vízért, levegőért, ételért fognak gyilkolni, nem aranyért és pénzért.
Igazából én úgy látom, hogy már mindegy, semmiféle esély nincs a katasztrófa elkerülésére, ez a fajta civilizáció amit most ismerünk, ami az emberiséget országhatárokkal "nemzetek"-nek nevezett csoportokra bontva, a bolygó globális nyersanyagait hatalmi érdekek mentén kitermelve - képtelenek az emberiséget egyetlen fajként kezelni, közös megoldásokat kitalálni és globálisan egy fajként viselkedni: szóval ez a lokális érdekek mentén szerveződő, végtelenül primitiv, a törzsiségből kinőtt emberi civilizáció néhány évtizeden belül valószínűleg meg fog szűnni, egyszerűen ki fogják irtani egymást az emberek és vízért, levegőért, ételért fognak gyilkolni, nem aranyért és pénzért.
Éles váltás.
Csendesedés.
Szép a reggel, hideg lett, egy kicsit indulatosan kezdtem, a mai napomat, mert elegem van abból, hogy az ostobák hatalmára épül minden, az önzés, kicsinyesség és a végtelen butaság kiszolgálása az egyetlen lehetőség arra, hogy egy politikai erő hatalmat szerezzen és nem, nem a politikusok a probléma okozói, ők csak következményei, végtermékei egy kulturális csődnek, minden társadalmon belül. De nem folytatom, iszom a kávémat csendesen és végtelenül szomorú vagyok. Úgy érzem, hogy minden józanság és számoláson, gondolkodáson és racionalitáson alapuló aprócska dolognak örülni kell. Én mindent megteszek amit tudok, persze tisztában vagyok azzal, hogy ez semmit nem segít. Az előző munkahelyemen például többek közt azért is éreztem magam rosszul, mert undorodtam az üzleti modelltől amit csináltak, hogy gyerekmunkával és rabszolgamunkával fillérekért dolgoztatott kínai munkások által előállitott műanyag ruhákat gyártatnak saját dizájnnal, ezt importálják Európába és sokszoros (húszszoros, ötvenszeres, százszoros...atttól függ melyik fajta termék) áron értékesitik. Ennyi az egész üzlei modell: olcsón, műanyag szart, gyorsan eladható dizájnnal, sok reklámmal saját brandet épitve, minél nagyobb mennyiségben eladni az interneten keresztül. Az ilyen ruhákat az emberek maximum 4-5x hordanak, utána megy a szemétbe és a műanyag meg szépen huss...irány a tengerbe (még kb. 10 év és a tengerekben lebegő műanyag súlya eléri az összes tengeri élőlény összsúlyát), az "üzleti zsenik" meg ülnek a milliókon amit kerestek és kurvára okos üzletembernek képzelik magukat.
Ez a kapitalizmus egyik formája ma (tisztában vagyok a reform és alternatív kísérletekkel és modellekkel, de ezek nem szémottevőek és alig érdekelnek valakit), de nem csak a kapitalizmus miatt van ez - az ember alaptermészete a legyőzhetetlen kapzsiság az alap-ok. És mindenütt mindenki (mármint a szegény országok) erre vágynak: nőni, nőni, nőni, zabálni és így lassan, de biztosan elpusztul minden és megbűvölten rohannak a vesztük felé, velem együtt.
Ez a kapitalizmus egyik formája ma (tisztában vagyok a reform és alternatív kísérletekkel és modellekkel, de ezek nem szémottevőek és alig érdekelnek valakit), de nem csak a kapitalizmus miatt van ez - az ember alaptermészete a legyőzhetetlen kapzsiság az alap-ok. És mindenütt mindenki (mármint a szegény országok) erre vágynak: nőni, nőni, nőni, zabálni és így lassan, de biztosan elpusztul minden és megbűvölten rohannak a vesztük felé, velem együtt.
Lassan ébredek, fáj a halántékom és sírhatnékom van attól a sok hülyeségtől amit naponta végig kell néznem és főleg attól, hogy a józanság mindenütt tehetetlen az egyre otrombább elbutulás ellen és a racionalitás kisebbségbe szorul, helyét átveszik az áltudományok és a propaganda: újra középkor van, de ez rosszabb mint a valódi középkor, mert akkor a tudomány irányába haladtak és a felvilágosodás felé mentek a dolgok, ma pedig a tudomány világából haladunk kifelé: vissza a hit és a mágia felé, valmilyen kollektiv őrület irányába. Nagyon hiányzik G., vele ezekről is lehetett beszélni, de elmúlt ezt is fel kell végre fognom, nem jó illúziókban élni (ó, dehogyis nem! nagyon is jó, ha nem lenne nem tenném), mégis ezt teszem (haha). Emlékszem, hogy egyszer meséltem G.nek, hogy a legszívesebben egy teljesen szerény, saját magát eltartó, aprócska farmon élnék, ahol nem kellene ártani senkinek és semminek, ahol meg lehetne mindent termelni és nem lenne semmi hókuszpókusz meg bonyolultság, csak egy egyszerű élet, család, növények, állatok és könyvek, meg persze internet (ma már ez a könyv egyik formája) mindig igy akartam élni, de nem sikerült mert nem volt kivel és nem találtam azt akivel minden jó, most meg már nincs: ez is mennyire borzalmas. Elúszott minden a semmibe. De amíg élek és pislogok, addig nem felejtem őt, meg semmit.
(emlékeim magunkról, ó kedves kéz:
hogy táncolunk, te mosolyogva nézel,
egymás apró kukorica-fogaira vigyorgunk,
várjuk az újabb hullámot, a magasat-mélyet:
tudom: csak álmodtam, minden tűnékeny
porcelán-buborkunkban néma emlékekként,
egymás fülére tapadva: csendesen pislogunk)
Soha nem szoktam kádban fürdeni, mindig csak zuhanyozok, de most reggel csinálok egy forró fürdőt és belehuppanok, C. tegnap fürdött (ő csak zuhanyozott) ma én fogok. Nem olvasok semmit, nincs kedvem, épp elég a saját gondoltaimmal megbirkóznom, nincs most erőm mások gondolataira. Megyek úszni, utána séta és munka, ma megint végig kell hallgatnom legalább három félórás megbeszélés borzalmas baromságait, ahol beszélő fejek valamiféle olyan világról értkezenek amit az agyam egyik szeglete tudomásul vesz, de az információk erről csak bemennek a fülemen és a másikon meg kijönnek. Ma ilyen nagyon lázongó hangulatom van, szerintem a szexhiány ráment az agyamra, megtámadta a hipotalamuszomat és átalakította egy szardarabbá és most az lebeg a koponyámon belül. Irány a világ, gyúrom a magányt és a képmutatást, hogy meglegyen a napi betevő semmim.
No comments:
Post a Comment