képek, betűk

Mostanában egyre gyakrabban képzelem, hogy űrhajóban ülök és csak úgy céltalanul megyek valamerre, gyerekkoromban ez volt e kedvenc gondolatjátékom, a WC-t sokáig egy űrhajó belsejének képzeltem. Minden zugba belemásztam és elbújtam és azt képzeltem, hogy űrhajóban vagyok. Szívesen lebegnék az űrben. 

Nem bírok elaludni, pedig magyon szeretnék, azon jár az agyam, hogy milyen lesz London, hogy jól megleszek-e majd ott, milyen lesz az új helyem, milyen lesz az egész. Sok minden. C. felállt az ágy szélére az első két lábával, megsimogattam, nézett rám és én elsírtam magam, elhagyjuk egymást, ő nem is tud róla, fogalma sincs semmiről. Halacska betegeskedik, emiatt is pityergés, hogy nem lehet semmit, se ápolni, se egy levest főzni, semmi.

 C. idehozta a kék labdáját, ideteszi az ágy szélére és bökdösi az orrával. Nem, nem....muszáj lenne aludni. Veszek be altatót. Űrutazni indulok, hátha...valami csoda történik.