A definíció szerint a musique ponctuelle zenei kompozíciók egymástól jól elválasztható elemi részekből állnak, de ez egyáltalán nem egyszerűséget jelent, épp ellenkezőleg, inkább bonyolult művekről van szó, és ezek a kompozíciók nagyon jól megkülönböztethetőek, minden egyes hang nagyon ki van súlyozva a hangamagasság, időtartam, ritmus és az előadó képessége által is. ---Szerintem meg ez minden zenére igaz, de nem akarok kukacoskodni. Szerintem ez a zenei irányzat egészen sokrétegű és tényleg nem nagyon értem, hogy miért pointillizmus, szerintem ezek a művek kicsit erőltetetten lettek belezsúfolva ebbe a kategóriába.
Arnold Schoenberg, "Erwartung" c. operája, 1909
Olivier Messiaen, Mode de valeurs et d'intensités, 1949
Arnold Schoenberg Erwartung című operája nagyon érdekes darab, a maga nemében egyszerűen egyedülálló, szerintem az egyik legjelentősebb zenei alkotás amit valaha írtak. Schoenberg 1909-ben komponálta, de évekig nem mutatták be sehol. Csak jóval később 1924-ben adták elő Prágában, majd 1931-ben Nagy-Britanniában a BBC szimfónikus zenekara játszotta, azóta se nagyon játsszák, de azért néha előveszik, utoljára 2000-ben szintén Nagy-Britanniában játszották.
Az Erwartung nagyon összetett és sokrétegű mű. Egy monodráma, négy felvonásban. Egyetlen női szoprán szerep van benne, szerintem nehéz elénekelni, bár én nem vagyok zenész, de sokszor hallgattam és az én szubjektív véleményem szerint nehéz lehet megbirkózni ezzel a darabbal egy operaénekesnek. Sokan hasonlítják az Erwartung-ot Bartók A kékszakállú herceg vára című darabjához, de ez erőltetett és teljesen téves. Az Erwartung a modern zenetörténet alapműve, tipikusan az a mű, amire azt szoktam mondani, hogy ha Schoenberg mást nem ír csak ezt, már akkor is örökre beírta volna magát a zenetörténetbe. Körülbelül olyan jelentős mű a zenében, mint Picasso "Az Avignoni kisasszonyok" című festménye, utána minden kicsit más lett. Arnold Schoenberg egyébként főleg Mozart-ra hivatkozott mint olyanra akitől sokat tanult, másra nem nagyon.
G. beteg, de megkért, hogy ne aggódjak miatta, megértem, hogy nem akarja, de mgszkd a szvm. De ez teljesen mellékes, hiszen ő beteg, neki rossz... tehetetlenség. Csökönyös, makacs, eldöntötte, hogy egyedül van::miattam, mert elloktem...nos, hát igen...ok, okozat. De...végül is talán jó is igy, mert igy nem tudom magamat sajnálni és stabil maradok, nem csúszok szét, bárcsak... Hmmm, erre eddig nem is gondoltam, pöff.
Teljesen leszarom a karácsonyt, eszembe sem jut, azt hittem lesz valamiféle karácsonyi rossz kedvem, de nincs, egyébként szerintem ez is annak köszönhető, hogy ha más miatt tudok aggódni, akkor magam miatt nem...nohát.
Bevásárlás, csak ma megyek üzletbe, utána 3 napig nem. Megfogadtam, hogy ha valami elfogy, akkor az elfogy és leszarom. Listaírás. Azt nem írom le, hogy legszívesebben kivel vásárolnék be és mennék üzletről üzletre...ááá.
No comments:
Post a Comment