képek, betűk

Friss-agyú lámpabúraként ébresztett az éjjel, arrébb gurultam az ágyban, átnyújtottam nyelvemet egy képzeletbeli ablakon, ami a messziben nyílik, és várok arra, hogy drágám visszaöltse rám nyelvét, majomkodó pózban, csípőre tett kézzel.

Az első dolgom a tegnap emlegetett Rigetti felderítése volt, a dokumentációik elolvasása után nekem úgy tűnik, hogy ez valóban egy érdekes projekt és valószínűleg a legelső a saját nemében, de tuti, hogy néhány év múlva ez lesz a legnagyobb üzleti lehetőségek egyike a világon... Csak tanulnom kell hozzá Quil-ul, hogy kipróbálhassam.
A lényege az egésznek, hogy a Rigetti hozzáférést ad a 19 qubites kvantumszámítógépéhez a Forest nevű rendszerükön keresztül, maga a kvantumszámítógép egy Quil nevű nyelven programozható gép, ami a Forest nevű "cloud" rendszer mögött van és egy megosztott memóriahelyre szállítja a kvantumszámítógépen lefutott szoftver eredményét. A Rigetti nagy találmánya a hibrid kvantum-hagyományos számítógép és a megosztott memória. Ez utóbbi az egyik kulcs-egysége a rendszernek, ezt ugyanis mind a kvantumszámítógép, mint a hagyományos számítógép tudja használni - ettől hibrid, így valójában egy kevert kvantumszámítógép-hagyományos számítógép rendszeren belül dolgozhatunk, ami azt jelenti, hogy azokat a műveleteket, amelyeket a kvantumszámítógép hatékonyan futtat (pl., hogy egy gyógyszer hatóanyaga hogyan terjed szét billiónyi sejten belül - ez a rendes számítógépnek hatalmas feladat lenne, ez megoldhatatlan egy otthoni gépnek, de a kvantumszámítógépnek ez semmiség) az a Forest-et használva, Quil-el programozva a kvantumszámítógép megoldja, majd visszaadja az értéket a megosztott memóriába, amit a rendes számítógép fel tud hasznáni, pl. megjeleníti a képernyőn, vagy csinál belőle egy animációt, vagy akármi. Szóval így működik a Rigetti, és ez kibaszottul érdekes. Ha valakit érdekel, itt megnézhet egy bemutató videót az egészről.

Este elalvás előtt, még az utolsó éber, de már ködös pillanatban felírtam egy nevet magamnak, hogy kiről akarok ma olvasni és ő a kevés példaképeim közül a legelső helyen van, nagyon gyakran gondolok rá és sokszor felhozom a nevét olyan beszélgetések során, az értelem szikráját bármiféle apró jelét vélem felfedezni. Giordano Bruno-ra gondolok, itt is írtam már róla, vagy emlegettem - valószínűleg. Számomra ő a legnagyobb hős, akiről tényleg mindig meg kell emlékezni, egyébként nagyon utálok minden pátoszt, meg pukiszagú megemlékezgetést és az összes botcsinálta ünnepnaptól agyfaszt kapok, de Giordano Bruno azon kevesek közé tartozik, akit nem lehet nem komolyan venni. A vallásoknak nevezett kollektív őrületek kártékonyságára emlékeztet az ő tragikus sorsa és a vallási őrületek több ezer éve meglévő és ma is létező aljasságának a vértanúja ő. És borzalmasan elkeserítő, hogy a jelenben, 417 évvel Giordano Bruno perverz meggyilkolása után, az emberiség nagyobbik - jóval nagyobbik része, még mindig babonákban, vallási képzelgésekben hisz, az ő általa képviselt felvilágosult gondolkodás pedig ma ugyanolyan népszerűtlen és a legtöbb esetben csak annyiban érinti az emberek tömegjeit, hogy a felvilágosult kevesek eszközöket gyártsanak a babonás tömegek számukra, vagyis a vallásosi fanatikusok, meg a mesékben hívő tömegek ma már a Giordano Bruno tudományos gondokodása mentén kitalált számítógépen, interneten, mobilon, tévén, tableten olvashatják és terjeszthetik a babonáikat. "Csodálatos"! Abszurd... Valójában csak szerettem volna megemlíteni, hogy mennyire hiányzik ma az a fajta őszinte és megalkuvás nélküli létszemlélet amit ő képviselt, hogy nem hagyni az áltudományos, babonás baromságoknak, hogy relativizáljanak és hazudozzanak, ezt persze úgyis meg fogják tenni, de mindig fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ami hazugság, az hazugság.

Amúgy az külön szánalmas, hogy Bruno egyetlen eredeti könyve sincs a mai napig angolra lefordítva és bedigitalizálva, ha rákeres az ember a könyveire, akkor mindenféle ezoterikus ponyvairodalmat dob fel a Google...ez körülbelül tragédia, az elhülyülés diadala. Nem véletlenül nem néztem már vagy két éve semmilyen filmet, egyszerűen valami tragédia ami történik körülöttem, megyünk vissza valamiféle babonaságba, azon sem csodálkoznék ha néhány éven belül újra a laposföld-elméletet tanítanák az iskolákban.

Szép ez a kedd, rég voltam ennyire kipihent, kellene egy jót tornázni. Vajon mi lehet halacskámmal, nem tudom...ami nagyon rossz, csak nem akarok kényszer, meg kolonc lenni senkinek.