képek, betűk

Wednesday, 10 January 2018

Thomas John "Tom" Thomson volt az egyik legérdekesebb kanadai tájképfestő, teljesen autodidakta volt, gyerekkroa óta rajzolt és festett, de komolyan csak harminc éves kora után kezdett festeni. Ideje nagy részét a Algonquin Park-ban töltötte, ott festette a legjobb képeit. Ott is halt meg, a holttestét a Canoe tóban találták meg, megfulladt. A halála körül nagyon sok homályos részlet volt, ezért egy csomó összeesküvés-elmélet született ezzel kapcsolatban, a gyilkosságtól kezdve az öngyilkosságig, de ez bulvár, engem hidegen hagy.
Nagyon jó képeket csinált és nagy hatással volt a későbbi tájképfestő generációkra, például a jelenleg egyik legjobb kanadai képzőművészre, valószínűleg Kim Dorlandra is nagyon erősen hatott, egy csomó munkáján fel lehet fedezni Thomson hatását - teljesen kreatív értelemben. Tagja volt a "Hetek csoportja" nevű kanadai tájképfestő csoportnak is.

Tom Thomson, Pink Birches Summer, 1915

Tom Thomson, In the Northland, 1922

Leon Kossoff az egyik legérdekesebb brit városi tájképfestő, Oroszországból emigrált zsidó családból származik, de ő már Nagy-Britanniában született. A képei nagyon zsúfoltak, egészen komolyan hatottak rá a német expresszionisták, helyenként karikatúraszerű. Előszeretettel használ vastag festékrétegeket (impasto). Főleg városi látképeket és portrékat fest.

Leon Kossoff, The Flower and Fruit Stalls, Embankment, 1995

Leon Kossoff, Drawing for ‘Woman Ill in Bed Surrounded by Family’, 1965

Leon Kossoff, Untitled (Willesden Junction)

Leon Kossoff, Fidelma No.1

Steven Shearer kanadai képzőművész, Vancouver-ben él és dolgozik, nemzetközileg is elismert. Az egyik legizgalmasabb kanadai képzőművész, aki a 70-es évek rocker, heavy metal zenei szubkultúrák fiataljait és azt ezt a közeget érintő erőszakot, öngyilkosságokat, melankóliát próbálja a képein megfesteni. A képei sokfélék és én leginkább Edvard Munch hatását látom rajtuk, de abszolút pozitív értelemben. Saját állítása szerint nem szeret beszélni a munkáiról, de egy vele készült, érdekes érdekes interjút azért találtam, itt elolvasható.

Steven Shearer - Night Train (2009-10)

Steven Shearer, As a Boy, 2006

Steven Shearer, Graceful Ghost, 2010-2011

Steven Shearer, Band, Ball point on paper (1995)

Nyugodt ébredés, igazából nem gondolok már semmire. Tegnap V. vel összevesztem, talán kétszer, de utána azért tudtunk beszélni is normálisan. Csak legyek túl mindenen, készülődés, még semmit nem csomagoltam be. Azt se tudom mit vigyek...

Már alig várom, hogy a buszon legyek és nézelődjek, C.-t azért majd néha meglátogatom, mert hiányzik, de alapvetően egyedül maradtam és ez valószínűleg tartósan így marad, mert amit G.-vel terveztem az se nagyon látszik megvalósulni, a dolgoknak egy részét - amiket írok ignorálja. Tegnap például kérdeztem tőle olyan egyszerű dolgot, hogy "Majd beszélünk Londonból?" még csak válaszra sem méltatott, annyit írt, hogy "Úristen elaludtam" és kész. De több ilyen is volt. Ezek nagyon rosszul esnek, mert megalázó. Valószínűleg még mindig fél, pedig semmi oka rá, de türelmes leszek.

Reggelizés és utána egy gyors csomagolás, azután indulás a buszra, még egy utolsó kimegyek C.vel sétálni, aztán vége.

Tegnap fedeztem fel Brian Belott new yorki művész munkáit, sokféle, gyerekraj-szerű dolgoktól kezdve a kevert technikával készült, háromdimenziós kollázsokig.