képek, betűk

Mark Dion munkái érdekesek, valamennyire konceptualista, de nehéz lenne ennek neveznem, szinte lehetetlen: meghagyom másnak az értelmezés-skatulyázást. Nagyon fontos helyet kap a munkáiban a tudomány, valamiféle tudományos prezentáció-féleség rejtőzködik az installációiban, a legfontosabb kortárs témákat emelei be az intsallációiba, nagyon céltudatosan és mondhatni merészen, a tudás, a populáris filmek (pl. a Brontoszaurusz c. munkája és a vonatkozó ősállatos giccs-filmek ironikus kritikája), a természetvédelem, a műanyagszemét, az emberi kapzsiság és hasonló témaköröket a munkáiba, szerintem ő az egyik legfigyelemreméltóbb és legokosabb munkákat készítő kortárs művész

a Whitechapel Gallery-ban van kiállítása, hétvégén ha összejön megnézem

Mark Dion, Landfill, 1999-2000, Mixed Media

Mark Dion, Wayward Wilderness (installation view), 2016

Mark Dion, Department of Marine Animal
Identification of the City of San Francisco (Chinatown Division),
1998/2010 mixed media

Mark Dion, Concrete Jungle, 1992

Mark Dion, Brontosaurus, 2016

Eléggé visszafogott munkák, de ott van bennük aminek ott kell lennie, talán még egy adag irónia is, sőt még a duchamp-i fricskát is felfedezni vélem emitt-amott a munkáiban, de például Duchamp-Joseph Kosuth hagyományainak a felismerhető továbbgondolása, illetve az ő dolgaiból történő levezethetőség azért nem annyira rossz, de én ma már jóval szigorúbban fogalmaznék például a természetvédelemmel és a kapitalizmussal kapcsolatban: még akkor is, ha ezeket sokan félreértenék. Bár a kapitalizmust nem szeretem emlegetni, mert ahogy már régebben írtam: az valójában egy dinamikusan változó dolog, pont annyi formája van amennyire kapzsik és aljasak vagyunk, mert a kapitalizmus egyik mozgatórugója az emberi kapzsiság.  (tőkefelhalmozás, tőke --- ezek vajon mit jelentenek? na persze, kapzsiság-eredménynek nevezni ezeket puszta leegyszerűsítés lenne, ugye? és akkor minek nevezzem?)

Jake és Dinos Chapman munkáit nézegetem, ez a két művész valahogy évek óta nem bír kikeveredni Francisco Goya hatása alól, elsősorban Goya "fekete festményei" és a "The Disasters of War" (A háború borzalmai) című sorozata az amitől nem bírnak szabadulni, ami amúgy értehtő - hiszen Goya munkái mesterművek. Csak nem biztos, hogy helyes dolog öncélú és hatásvadász módon felhasználni ezeket. Goya a "The Disasters of War" című sorozatát valós háborús események alapján rajzolta, az emberi lélek legbestiálisabb oldalát mutatta be, Jake és Dinos Chapman pedig bohócok, akik úgy gondolják, hogy ha még több vért, még töményebb szadizmus raknak bele a dolgaikba, akkor az valamiféle újraértelmezés. Pedig csak hatásvadász bohóckodás. Régebben én is bedőltem nekik, de Goya eredeti grafikáit elnézve most ez a véleményem.


Aludnék még. Kedvesemhez simulva. Csendesen. De ez csak álom.