képek, betűk

Első nap Londonban. A lakás oké, a lakótárs oké. London legjobb részén lakok, egy szép, teraszos lakásban, két szoba, minden tiszta, nagy nappali. Ez eléggé ritka, mert itt olyan kapzsik a főbérlők, hogy egy lakásban általában még a nappalit is külön kiadják és így a lakásnak bár van nappalija, de valójában nincs... Az meg, hogy csak ketten laktok egy háromszobás lakásban a belvárosban, egészen ritka kincs, erre tegnap jöttem rá amikor utánaolvastam a londoni lakáshelyzetnek, egy ekkora lakásban amiben lakok általában 5-6 ember él...elképesztő. Mondjuk sokat is fizetek, több mint ezer font egy hónapra. A szobám jó nagy, szép nagy tükrös szekrényekkel, nagy duplaággyal, jó fűtéssel...szóval iszonyúan elégedett vagyok. A Waterloo állomás, ahonnan a metrók, vonatok mennek az szó szerint öt perc gyalog, a lakás a tetőtérben van, látni a teljes belvárost, alul éttermek, bárok, sétálóutca. Azt hiszem jól fogom itt érezni magam, néhány hónapig biztosa itt maradok, végre kicsit megnyugodtam, jól is aludtam az éjjel. Csak két nap munka és utána szombaton egész nap múzeumokba fogok járni és felfedezek mindent, itt van a szomszédban a Tate, meg egy csomó galéria...most már fogok a blogba saját fotókat is készíteni. Ennyi van. Tegnap próbáltam G.vel is írni rólunk, de sajnos annyira tönkrement minden, hogy már nem reménykedek semmiben. Ezt a dolgot teljesen tönkretettem. Néhány hónap híján, majdnem egy éve ismerjük egymást, kétszer tudtunk ezalatt találkozni és mostanra már annyira elrontottam mindent, hogy még azt sem osztja meg velem, hogy mi történik vele, hol van és mit csinál. Szóval, ez borzalmas így, teljesen....szar. Lassan indulok munkába, megnézem a környéket, és várom az első napot a munkahelyemen.