képek, betűk

Hazaértem, rég volt ilyen pozitiv élményem. Z.nek nagy szakálla van, a felesége meg majdnem 1.90 magas, volt fotómodell, szlovák lány, nagyon kedvesek. Minden színes náluk a lakásban, a felesége gyönyörű virágmintás ruhában, Z. melegítőben. Csináltak nekem szendvicseket, mindenütt a lakásukban ásványok, díszes tartók, ízlésesen. Mindketten tisztaságmániásak, jókat nevettem rajtuk, keverve beszéltünk angolul, magyarul, szlovákul. Évek óta nem isznak semmi alkoholt, csak mindenféle drága ásványvizeket, mert Z. mikor megismerkedtek kokainozott és minden éjjel pókerezett, és utána közösen váltottak, már több mint tíz éve élnek így, csak autózgatnak, kirándulnak, dolgoznak, gyerekük nincs, boldognak látszottak. Annyita tisztaságmániásak, hogy a lakásban mindenütt fertőtlenítő kéztörlők vannak náluk, de díszes keleti szövet csomagolásban amiket Shanghai-ból rendelnek...megdícsértem, hogy szépek, erre egy szekrényből elém raktak vagy húsz darabot, mindenféle színben, hogy válasszak és kettőt rámsóztak, egy kéket, meg egy fekete-pirosat. Nagyon messze laknak tőlem, gyönyörű kertvárosi részben, végre metróztam, meg vonatoztam, London-ban a közlekedés nagyon jó és civilizált és minden információnál kedvesen segítenek. A táblák világosak és egyérteműek, így gyorsan odaértem és vissza is, de más útvonalon. Szóval így. Ja és valakivel össze akartak hozni, mert tudták, hogy egyedül vagyok, de nem tudták, hogy nem érdekel senki, de szerencsére az a valaki késett és így meglógtam előle, eszem ágában sincs ismerkedni, nekem már foglalt a szívemben az a hely és senki nem fér oda, még akkor se ha z akit én szeretek leszar, fogalmam sincs miben reménykedek. Semmiben.

Nincs kedvem semmihez. G. ignorál, szokásos. Biztosan van valakije, vagy mit tudom én. Végül is mindegy, elég nekem az amit érzek és ha nem érzi, akkor úgyis mindegy. Bubbogjon magában, vagy randizgasson, vagy akármi, én az érzéseimen nem tudok változtatni és nem is akarok, ha neki így jó, nem tehetek semmit.