Welcome!

This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.

Tuesday, 23 January 2018

Most egy olyan propagandaművészetről szeretnék írni ami talán nem annyira ismert, pedig egy olyan eszmét és olyan rendszert szolgált ki, amelyik emberek millióinak a kiirtásáért felelősek, ez a japán fasiszta propaganda. Ez a téma annyira borzalmas, hogy nem könnyű belekezdeni...nem akarok túl messzire visszamenni a történelemben, így a témát a Kokka Shugi-nak nevezett nacionalista ideológiától kezdeném, amit alapjául szolgált a Shōwa féle nacionalizmusnak és japán fasizmusnak is. Ez a Sóva-kor (1926–1989) kezdetén alakult ki és vált hivatalos ideológiává. Engem konkrétan az 1937–1945 közötti időszak érdekel, bár a legújabb kutatások ezt a korszakot kiterjesztették 1931–1945 közé. A japán fasizmus ekkorra már odáig züllött, hogy egyes adatok szerint több civilt gyilkoltak meg a japán katonák Kínában, mint amennyi áldozatot a nácik európai holokauszt teljes időtartalma alatt, nők tízezreit erőszakolták és ölték meg egy őrült ideológia nevében. Én nem szeretem az efféle összehasonlítgatásokat, mert ez nem verseny a számokkal, minden áldozat egyformán borzalmas.


Designer unknown (佚名) ca.
1938 Oppose Communism


























Ez egy japán propaganadaposzter 1938-ból amelyen egy képzeletbeli kínai tüntetés van, ahol a kínaiak japánbrát, antikommunista szlogeneket tartó transzpatensekkel tüntetnek a japán megszállás mellett, olyan jelszavak vannak a plakátokon mint "Éljen soká Észak-Kína", "Előre kínai japán Manchuko", "Le a kommunista párttal", "Le a Kuomintang-al" stb. Manchuko egy japán bábállam volt Észak-Kínában 1931-45 között, pontosan ez a bábállam volt az egyik helyszíne a japán háborús bűnöknek, embereket dolgoztattak halálra, kínoztak meg majd dobáltak tömegsírokba.

Most szeretném néhány számmal érzékeltetni, hogy mit műveltek a japán hódítók Kínában, a számok publikusak és ennek ellenére a japán háborús bűnök a mai napig nem kapnak olyan hangsúlyt mint ahogy a nácik koncentrációs táborai, vagy a sztálini Gulág. Kínában a második világháború idején 3-4 millió katonai áldozat volt, a civil és katonai áldozatok száma viszont húszmillió, ekkora arányú eltérés egyik másik országban sem volt, a legtöbben a Szovjetunióban haltak meg, de arányaiban ott is kevesebb volt az eltérés a katonai és civil áldozatok számában. A számok országokra lebontva itt nézhetők meg. De Kína mellett Japán más, a régióban lévő országban is hasonló bűnöket követett el, további nyolc milliónyi áldozatot hagyva maguk után. És ezekről a mai napig nem nagyon beszél senki, illetve nincs benne a közbeszédben sem. A japánok a megszállt régiókban például "komfortos nőknek" nőnek nevezték a stabadon megerőszakolható nőket, több mint kétezer olyan állomást hoztak létre, ahová a nőket erőszakkal vitték és a japán katonák oda jártak megerőszakolni őket, ilyen helyeken több mint 200 000 nőt becstelenítettek meg szerte Ázsiában a Fülöp-szigeteken, Koreában és máshol is. Ezek nem légből kapott adatok, többek között egy japán történészprofesszor Yoshiaki Yoshimi kutatásai alapján vannak,  a "Comfort women" címmel 2002-ben megjelent írásában nézett szembe ezekkel a dolgokkal. A témáról George Hicks amerikai történész írt kettő könyvet. Az egyiket 1995-ben "The Comfort Women: Sex Slaves of the Japanese Imperial Forces" címmel, a másikat 2011-ben "The Comfort Women: Japan's Brutal Regime of Enforced Prostitution in the Second World War" címmel.

De a japán hadsereg más bűnöket is elkövetett, beleszámítva ebbe a tömeges megerőszakolásokat és a megerőszakolt nők legyilkolását, pl. 1937-ben Nanjing város elfogalalása után a japán katonák gyakorlatilag mindenkit meggyilkoltak és megerőszakoltak szabadon akit csak láttak az utcákon, a hat hetes dúlás alatt a legutolsó kutatások szerint 300 000 embert gyilkoltak meg és raktak tömegsírokba. Ebből körülbelül 20 ezer volt a megerőszakolt női áldozat.


Japán propaganadaplakát kb. 1938-ból, a témája a kék ruhában
lévő kínai kommunisták mögött a nyugati, vörös démon áll (forrás)






















Egy 1939-es japán magazin címlapfotója,
amelyen a japán katonák cukorkát osztanak a
kínai gyerekeknek (forrás)




























Japán propagandaképeslap 1930-ból,
amelyen Japán és Mandzsúria
barátságát hirdetik (forrás)




























A fentieken kívül még sok más gazemberség és kegyetlenség történt, egészen a biolgóiai és orvosi kísérletekig, amelyek során több százezer kínait öltek meg.


1930-as évekből való japán
képeslap amin Manchukóban egy
mandzsúriai nő látható szamárháton (forrás)



























Nem könnyű erről a témáról írni, mivel az egészet hosszú évtizedekeig a szőnyeg alá seperték és csak a kilencvenes évek óta kezdtek ezzel foglalkozni, és Japán politika a mai napig nagyon szereti az akkori japán hadsereg által elkövetett borzalmas dolgokat elhallgatni, vagy a súlyukat kisebbíteni.

Ma már sokkal jobban vagyok, indulok is reggelizni és alig várom, hogy menjek dolgozni, nem volt jó tegnap itthon. G. nagyon hiányzik, bízok benne, hogy ír majd és rendbe tudjuk hozni a dolgainkat, én mindenre nagyon nyitott vagyok, csak történjen végre valami, mert az idő csak rohan és minden perc amit nem egymással töltünk csak időpocsékolás, egyszerűnek kellene mindennek lennie. Nagyon tetszene itt neki amúgy, ebben biztos vagyok, de annyiféle megoldás van mindenre...csak már ez a bizonytalanság ne legyen. Elképesztően elegem van magamból, az elmúlt évem olyan volt mint valami hullámvasút, egyszerűen nem akarom ezt, rosszul vagyok az instabilitástól, olyan közegben akarok élni ahol stabil minden, ahol tudom, hogy van valaki aki ugyanúgy csak kettőnkért csinál mindent és nem is érdekel más. Stabilitást akarok adni és támaszt kapni, vagy valami ilyesmi.


No comments:

Post a Comment

Author & Copyright

Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved. This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission. Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.

Blog Archive

Followers