Liu Zongyuan (Liu Cung-jüan) verseit olvasgattam, ő nagyon régen élt 773-ban született a 819-ben halt meg. MIndig kedveltem a stílusát, nagyon megnyugtató, szikár. Leírja a dolgokat. Például a "Halász" című verse nagyon tetszik, azt hiszem ez nincs magyarra lefordítva, de ebben nem vagyok biztos, de megpróbálom lefordítani.
Liu Cung-jüan:
A halász
A halász az éjt a Nyugati Szikla alatt töltötte,
vödrében tiszta folyami víz és bambusszal tüzel.
A füst eltűnik, felkel a nap és nincs senki a közelben.
Az evező hangja a hegyek felé fordul és a víz zöld,
Az evező hangja a hegyek felé fordul és a víz zöld,
Az áramlás közepén lebeg, felpillant az égre
a szikla felett, ahol az értelmetlen felhők kergetik egymást.
Ez egy gyors és szó szerinti fordítás (nem művészet), de szerintem visszaadja azt a mindenféle cifraság mentes, tiszta stílust ahogyan a verseit írta és én ezt nagyon kedvelem. Közben megtaláltam egy fordítást magyarul, Kosztolányi Dezsőtől, de szerintem az ő fordítása inkább újraértelmezéses művészkedés.
Kosztolányi Dezső fordítása:
Öreg halász
Öreg halász hált itt az éjjel a sziklagát megett, amott,
vizet merített a Hsziangból, bambusznádból tüzet rakott.
Hajnal felé már ment a köddel, nem is maradt utána más
a zöld hegyek között, zöld folyónkon, csak néhány evezőcsapás.
... Most föltekintek és az égen hullám csobog a szirt megett
és egyre jőnek-jődögélnek a fellegek, a fellegek.
Ez egy szép vers lett, de nem az a vers amit Liu Zongyuan leírt. A magyar fordítások rákfenéje, hogy nem az eredeti szöveget akarják visszaadni, hanem saját verset kreálnak az eredeti szöveg alapján, ez szerintem nem hiteles. Már a vers címe sem jó, mert semmiféle "öreg halász" nincs az eredeti címben, csak annyi, hogy "A halász". És a magyar fordítók gyakran ezt csinálják mindennel, a filmcímekkel, könyvcímekkel is, ezért nem érdemes szinte semmit magyar fordításban olvasni, egyszerűen nem hitelesek akarnak lenni, hanem művészkedni szeretnének. Például az első sor...semmiféle sziklagát nincs a versben, a "Hsziang" sincs benne említve, köd sincs az eredei versben...ez a Kosztolányi fordítás egy saját vers esetleg, de nem az eredeti szöveg. Az én fordításom nyers és durva, sokat kellene még csiszolni rajta, de a lényeg benne van és ettől szerintem szókincsben és jelentésben sem szabad eltérni. De ez csak az én véleményem. "jőnek-jődögélnek" ...persze. Az angol fordítások sokkal hitelesebbek ennél, az angolszász fordítók sokkal jobban tiszteletben tartják az eredeti szövegeket és nem igyekeznek művészkedni ha fordítani kell.
William Wegman amerikai képzőművész a kutyáját bevonva próbált alkotni, vagy a kutyája lett a művész, ezt nem tudom pontosan megállapítani. William Wegman a hatvanas években festőként ért el sikereket, nemzetközileg is. A hetvenes években kapott egy kutyát akit Man Ray-nak hívott, úgy sejtem, hogy Man Ray ismert amerikai képzőművész után nevezte el így a kutyáját. Innentől kezdve a kutya lett a fotói, videómunkái központi szereplője, egészen Man Ray kutya 1982-ben bekövetkezett haláláig. 1986-ban lett egy új kutyája, akit Fay Ray-nak nevezett el és vele is kollaborálni kezdett. A művei nagyrészt gyerekeknek szóló, kedves dolgok, és nagyon népszerűek lettek többek közt a Sesame Street című amerikai sorozatban is többször szerepelet, legelőször 1989-ben. Fay Ray-nak kölykei is születtek, a nevük Battina, Crooky és Chundo lett, ők is szerepeltek a tévében, mindenféle mutatvánnyal, például gyerekverseket adtak elő Wegman-al. Érdekes életmű, nem tipikus a kortárs képzőművészetben.
Ezen a videón William Wegman kenyeret süt a kutyáival.
Én nem tudom mit írhatnék erről, őszintén leírom, hogy nekem ez nem mond semmit, mármint szerintem ez az egész erőltetett és borzalmas, vagy nem? Elbizonytalanodtam...de ebben a blogban mindenki helyet kap akiről jegyzetelni akarok és nem csak az akiket én kedvelek. Viszont ha állatszeretetre nevel, akkor hasznos és én valószínűleg nem úgy látom ezt ahogyan egy gyerek látná. Szóval ennyi.
Ha lesz egyszer gyerekem, akkor az egyik legnagyobb vívódásom az lesz, hogy legyen-e tévé otthon, mert nekem nagyon hosszú idő óta nincs televízióm, mert minek? Nagyon nehéz lenne megmagyarázni nekik, hogy az ovis és iskolai társaiknak van otthon tévé, nekünk meg nincs, ezért aztán vennék, de nagyon figyelném mit nézhetnének. Egyébként szerintem ha a szülők foglalkoznak a gyerekükkel, ha partnerekként kezelik őket és olvasnak nekik, meg kimennek az erdőbe, folyópartra és nem a tévé neveli fel őket, akkor ez az egész probléma nem is probléma, mert fel se merül, hogy a gyerekek órákat ülnek a televízió, vagy az internet előtt.
Lassan összekészülök és elindulok, valahol kajálok a városban, csak esik az eső ami megnehezíti a sétálgatást, természetesen tegnap...mialatt az irodában rohadtam szikrázóan sütött a nap.
Mi lehet vajon vele? Gondolhat néha rám? Fura, hogy nem érez úgy mint én őt, ha közel lenne, akkor biztosan megint gyorsabban szednénk a levegőt, és csak villognánk egymás szemében, tudom.
Van esernyőm. De annyira nem akaródzik kimozdulni az esőbe, de ha megígértem...akkor megígértem, muszáj mennem.
William Wegman amerikai képzőművész a kutyáját bevonva próbált alkotni, vagy a kutyája lett a művész, ezt nem tudom pontosan megállapítani. William Wegman a hatvanas években festőként ért el sikereket, nemzetközileg is. A hetvenes években kapott egy kutyát akit Man Ray-nak hívott, úgy sejtem, hogy Man Ray ismert amerikai képzőművész után nevezte el így a kutyáját. Innentől kezdve a kutya lett a fotói, videómunkái központi szereplője, egészen Man Ray kutya 1982-ben bekövetkezett haláláig. 1986-ban lett egy új kutyája, akit Fay Ray-nak nevezett el és vele is kollaborálni kezdett. A művei nagyrészt gyerekeknek szóló, kedves dolgok, és nagyon népszerűek lettek többek közt a Sesame Street című amerikai sorozatban is többször szerepelet, legelőször 1989-ben. Fay Ray-nak kölykei is születtek, a nevük Battina, Crooky és Chundo lett, ők is szerepeltek a tévében, mindenféle mutatvánnyal, például gyerekverseket adtak elő Wegman-al. Érdekes életmű, nem tipikus a kortárs képzőművészetben.
Ezen a videón William Wegman kenyeret süt a kutyáival.
Én nem tudom mit írhatnék erről, őszintén leírom, hogy nekem ez nem mond semmit, mármint szerintem ez az egész erőltetett és borzalmas, vagy nem? Elbizonytalanodtam...de ebben a blogban mindenki helyet kap akiről jegyzetelni akarok és nem csak az akiket én kedvelek. Viszont ha állatszeretetre nevel, akkor hasznos és én valószínűleg nem úgy látom ezt ahogyan egy gyerek látná. Szóval ennyi.
Ha lesz egyszer gyerekem, akkor az egyik legnagyobb vívódásom az lesz, hogy legyen-e tévé otthon, mert nekem nagyon hosszú idő óta nincs televízióm, mert minek? Nagyon nehéz lenne megmagyarázni nekik, hogy az ovis és iskolai társaiknak van otthon tévé, nekünk meg nincs, ezért aztán vennék, de nagyon figyelném mit nézhetnének. Egyébként szerintem ha a szülők foglalkoznak a gyerekükkel, ha partnerekként kezelik őket és olvasnak nekik, meg kimennek az erdőbe, folyópartra és nem a tévé neveli fel őket, akkor ez az egész probléma nem is probléma, mert fel se merül, hogy a gyerekek órákat ülnek a televízió, vagy az internet előtt.
Lassan összekészülök és elindulok, valahol kajálok a városban, csak esik az eső ami megnehezíti a sétálgatást, természetesen tegnap...mialatt az irodában rohadtam szikrázóan sütött a nap.
Mi lehet vajon vele? Gondolhat néha rám? Fura, hogy nem érez úgy mint én őt, ha közel lenne, akkor biztosan megint gyorsabban szednénk a levegőt, és csak villognánk egymás szemében, tudom.
Van esernyőm. De annyira nem akaródzik kimozdulni az esőbe, de ha megígértem...akkor megígértem, muszáj mennem.
No comments:
Post a Comment