képek, betűk

Megbetegedtem...nem tudom  eldönteni, hogy csak megfázás, vagy influenza, kicsit náthás vagyok, abban bízok, hogy csak enyhe náthaláz, ez életem első hiányzása a munkahelyemről. Ilyen eddig még soha nem történt, nagyon fura érzés, bűntudatom van miatta. Reggel írtam G.-nek egy emailt, egyszerűen muszáj volt, mert én ezt az egészet nagyon komolyan gondoltam és annyira buta voltam, egyszerűen elfelejtettem, hogy ő egy nagyon komoly és okos lány és nagyon értékes emberi lény, ezért egyszerűen nem engedhetem meg magamnak azt a hibát, hogy elveszítsem őt. Muszáj végre normálisan viselkednem, mert már iszonyúan unom magamat, mindenki próbál normálisan élni körülöttem, én meg vagdalkozok mint valami idióta, miközben egy ilyen lány szeret. Egyszerűen ekkora fasz még én se lehetek, pedig én tényleg igencsak nagy marhafasszal vert baromállat vagyok, de ez még tőlem is túl sok. Az én életem is véges, az én erőm is véges, nem akarok magányosan élni, nem akarok már se bulizni, se csajozni se semmi, elég volt mindenből, fura...ateista vagyok és a sorsban sem hiszek, de vannak fura pontok az életemben. Nekem most szombaton a Z.-éknél töltött idő volt ilyen pont, úgy akarnék élni mint ők, egy kis lakásban, vele kettesben, ő olyan színesre rendezne be mindent mint Z. felesége, mindenütt lenne valami szín, valami apróság, mindig minden rendben lenne otthon, tökéletes biztos hátterem és támaszom lenne, utána ha szeretnénk...egy gyerek, majd ha úgy szeretnénk akkor még egy, ovi, iskola, haza, semmi alkohol, semmi cigi, esetleg este ketten megiszunk egy pohár port néha és csókolózunk boros lehetlettel. Most nem írok többet, mert nincs erőm, de este majd lehet, hogy írok többet ha minden rendben lesz.