John Cage:
III. Kommunikáció
Nichi nichi kore kōnichi: Minden nap gyönyörű nap
Mi van akkor ha felteszek harminckét kérdést?
Mi van ha olykor-olykor abbahagyom a kérdezést?
Az átláthatóbbá teszi a dolgokat?
A kommunikáció az olyan valami, ami érthetőbbé teszi a dolgokat?
Mi az a kommunikáció?
A zene. Mit közöl?
Ami egyértelművé tesz nekem valamit, az nálad is működik?
A zene csak hang?
Ha igen, akkor mit közöl?
A melletted elhaladó kamion hangja zene?
Ha látom, akkor hallom is?
Ha nem hallom, akkor még mindig közöl valamit?
Ha mialatt látom, nem hallom, de hallok valami mást, mondjuk egy konyhai mixert,
mert bent vagyok és kifelé nézek, vajon a kamion, vagy a mixer közöl felém valamit, melyikük kommunikál?
Melyik muzikálisabb, a gyár mellett elhaladó teherautó, vagy az
amelyik egy zeneiskola mellett megy?
A zeneiskolában lévő emberek muzikálisak és ha valaki nincs a zeneiskolában, akkor az nem az?
Mi van ha valaki, aki odabent van nem hall túl jól, ez megváltoztatná a kérdésem?
Tudod, hogy mit értek azalatt, amikor azt mondom: az iskolában?
A hangok csak hangok, vagy ők Beethoven?
Az emberek nem hangok, ugye?
Akkor is hallani fogok valamit, ha elmenekülök az emberek elől?
Ha egy erdőben vagyok, hallgatnom kell a patak hangját?
Valamit mindig hallani kell, soha nincs békesség és csend?
Ha a fejem tele van harmóniával, melódiával és ritmussal, és a telefonod megcsörren,
akkor mi történik a csendemmel és a békémmel?
Valamit mindig hallani kell, soha nincs békesség és csend?
Ha a fejem tele van harmóniával, melódiával és ritmussal, és a telefond megcsörren,
akkor mi történik a csendemmel és a békémmel?
És hogy ha az egy európai harmónia és melódia volt a fejemben, ami történik a
zenetörténetben, mondjuk a javanéz zenében, az hat a fejemben lévő zenére is?
Eljutunk bárhová is kérdezgetéssel?
Hová megyünk?
Ez a huszonnyolcadik kérdés?
Van valamilyen fontos kérdés?
"Hogyan kell óvatosan bánnod a dualista fogalmakkal?"
Lehet még kettő további kérdésem?
És most már semmim nincs?
Valamit mindig hallani kell, soha nincs békesség és csend?
Ha a fejem tele van harmóniával, melódiával és ritmussal, és a telefond megcsörren,
akkor mi történik a csendemmel és a békémmel?
És hogy ha az egy európai harmónia és melódia volt a fejemben, ami történik a
zenetörténetben, mondjuk a javanéz zenében, az hat a fejemben lévő zenére is?
Eljutunk bárhová is kérdezgetéssel?
Hová megyünk?
Ez a huszonnyolcadik kérdés?
Van valamilyen fontos kérdés?
"Hogyan kell óvatosan bánnod a dualista fogalmakkal?"
Lehet még kettő további kérdésem?
És most már semmim nincs?
Ezket John Cage erős buddhista hatás alatt írta. A negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején látogatta D. T. Suzuki előadásait és nagyon mélyen foglalkoztatta őt a zen buddhizmus. Ezen a szövegen, amit lefordítottam teljesen egyértelmű a zen hatása.
Majd még folytatom, de most sétálni szeretnék C.vel kicsit. Cage szövegei nagyon jók, nem csak a versek, de a szakmai szövegei is mélyek, minden szerénytelenség nélkül, lelkileg értve: kicsit hasonlítunk abban, hogy talán ő is kedvelhette azt az agyjátékot, amit én is nagyon szeretek, hogy a szakmai dolgokat váltogatni a legőrültebb szárnyalással, oda és vissza, engedni, hogy minden őszintén előjöjjön. Szivárványosan, pillangósan, őrülten.
Senkinek, soha nem tartozunk magyarázattal, csakis annak aki viszontszeret és aki a szív legmélyén ül.
És ott csak keveseknek van hely.
g. eltűnt, biztosan nincs netje, megbízok benne, hiányzik a puha szája.
meg a járása.
egy hal. az én halam. lehet egy hal bárkié?
Minél többet tanulok, annál butábbnak érzem magam.
A tudás pókháló és labirintus.
Senkinek, soha nem tartozunk magyarázattal, csakis annak aki viszontszeret és aki a szív legmélyén ül.
És ott csak keveseknek van hely.
g. eltűnt, biztosan nincs netje, megbízok benne, hiányzik a puha szája.
meg a járása.
egy hal. az én halam. lehet egy hal bárkié?
Minél többet tanulok, annál butábbnak érzem magam.
A tudás pókháló és labirintus.
No comments:
Post a Comment