Jó lenne egy távcső itthonra, az ilyen távoli objektumokat esélyem se lenne itthonról látni, de akármit elnézegetnék, még a Holdat is.
A Spitzer űrteleszkópnak van saját weboldala is, ahol sok, általa készített fotó van, például két neutroncsillag ütközésének az észleléséről. A Chandra szanszkritül Holdat jelent. Szép név lenne belőle.
Stefan Eggeler (1894-1969) osztrák grafikus munkái nagyon komorak, sötétek és nyomasztóak. Sajnos nemzetközileg ismeretlen, pedig a munkái alapján a nemzetközi képzőművészetben is jelentősnek kellene lennie. Nagyon fura és zavarbaejtő munkái vannak, valamiféle keverékei a történetek mesélésnek, mesekönyv illusztrációknak és a legsötétebb vizionálásnak. Nagyon nehéz őt elhelyezni bármiféle skatulyába, úgy sejtem, hogy ez is egy oka lehet annak amiért nem tartják őt számon. Olyan írók munkái ihlették meg mint Gustav Meyrink, Hanns Heinz Ewers vagy Arthur Schnitzler és a szövegeik alapján csinált illusztrációkat, gyakran egész sorozatokat.
Hanns Heinz Ewers íróról érdemes néhány szót írni, mivel annak ellenére szinte teljesen ismeretlen a neve, hogy a horror és a fantasy műfaj egyik legnagyobb alakja, nagy hatással volt az egész műfajra. Sajnos teljesen őrült volt, hitt a teuton legendákban és a germán felsőbbrendűségben, 1932-ben csatlakozott a nácikhoz, belépett az NSDAP-ba és ezzel gyakorlatilag a teljes életművét semmissé tette, szinte teljesen ismeretlenné vált. Én nem nagyon olvasok sem a horrort sem fantasy-t, így annyira nem érdekel a dolog, csak mint érdekességet megemlítettem.
Stefan Eggler készített illusztrációkat Arthur Schnitzler "Körtánc: tíz dialógus, komédia" 1896/97-ben készül színdarabjához is.
A Spitzer űrteleszkópnak van saját weboldala is, ahol sok, általa készített fotó van, például két neutroncsillag ütközésének az észleléséről. A Chandra szanszkritül Holdat jelent. Szép név lenne belőle.
Stefan Eggeler (1894-1969) osztrák grafikus munkái nagyon komorak, sötétek és nyomasztóak. Sajnos nemzetközileg ismeretlen, pedig a munkái alapján a nemzetközi képzőművészetben is jelentősnek kellene lennie. Nagyon fura és zavarbaejtő munkái vannak, valamiféle keverékei a történetek mesélésnek, mesekönyv illusztrációknak és a legsötétebb vizionálásnak. Nagyon nehéz őt elhelyezni bármiféle skatulyába, úgy sejtem, hogy ez is egy oka lehet annak amiért nem tartják őt számon. Olyan írók munkái ihlették meg mint Gustav Meyrink, Hanns Heinz Ewers vagy Arthur Schnitzler és a szövegeik alapján csinált illusztrációkat, gyakran egész sorozatokat.
 |
| Stefan Eggeler - The Walpurgisnacht Portfolio (Gustav Meyrink "Walpurgisnacht" című művéhesz készül illusztráció ), 1922 |
 |
| Stefan Eggeler - The Walpurgisnacht Portfolio (Gustav Meyrink "Walpurgisnacht" című művéhesz készül illusztráció ), 1922 |
 |
| Stefan Eggeler illusztrációja Hanns Heinz Ewers "Die Herzen der Könige" (The Heart of Kings) című regényéhez, 1922 (forrás) |
 |
| Stefan Eggeler illusztrációja Hanns Heinz Ewers "Die Herzen der Könige" (The Heart of Kings) című regényéhez, 1922 (forrás) |
Hanns Heinz Ewers íróról érdemes néhány szót írni, mivel annak ellenére szinte teljesen ismeretlen a neve, hogy a horror és a fantasy műfaj egyik legnagyobb alakja, nagy hatással volt az egész műfajra. Sajnos teljesen őrült volt, hitt a teuton legendákban és a germán felsőbbrendűségben, 1932-ben csatlakozott a nácikhoz, belépett az NSDAP-ba és ezzel gyakorlatilag a teljes életművét semmissé tette, szinte teljesen ismeretlenné vált. Én nem nagyon olvasok sem a horrort sem fantasy-t, így annyira nem érdekel a dolog, csak mint érdekességet megemlítettem.
Stefan Eggler készített illusztrációkat Arthur Schnitzler "Körtánc: tíz dialógus, komédia" 1896/97-ben készül színdarabjához is.
 |
| Stefan Eggler illusztrációja Arthur Schnitzler Der Reigen (A körtánc) c. színdarabjához, 1921 (forrás) |
 |
| Stefan Eggler illusztrációja Arthur Schnitzler Der Reigen (A körtánc) c. színdarabjához, 1921 (forrás) |
 |
| Stefan Eggler illusztrációja Arthur Schnitzler Der Reigen (A körtánc) c. színdarabjához, 1921 (forrás) |
Lassan öt óra, erről a "Körténcról" egyébként a G.vel való kapcsolatunk jutott eszembe.
Szomorú vagyok, mivel érzem, hogy talán olyan dolgot tettem tönkre amiből egy boldog élet lehett volna. Pedig egyszerű lenne rendbehozni, csak akarni kellene megérteni a másikat, de ha nincs párbeszéd, akkor nem tud kialakulni semmi, csak vita. Bár, végül is, már valószínűleg mindegy.
Forró zuhany és valamiféle gondolkodás, ideje lenne elfogadnom magamban ezt az egészet, hogy G. részéről vége. Nagyrészt magamnak köszönhetem, de ez nem csak az én hibám volt, objektívan nézve, erről az egészről nem csak én tehettem, aki képes több ezer kilométerről úgy hazamenni, hogy még egy kukkot sem ír erről, meg képes napokig szótlanul, teljesen elzárkózva szinte büntetni - még akkor is ha ezt a szomorúsága okozza, az nem szerethet már igazán, főleg úgy, hogy mivel intelligens tudnia kell a sok gondomról, bajomról és az érzéseimről, annyira meg ismerhetne már, hogy bármit meg tudna velem beszélni ha akarna. De esze ágában sincs. Persze az én viselkedésemre ez nem mentség, de az ő folyamatos titkolózása igenis kiváltó oka volt annak, mivel ennyire nem zárnak ki senkit és ez nem fair. Úgyhogy hagyom őt békében, ha ő kizárt, akkor kizárt, tegnap egész nap próbáltam bocsánatot kérni és még csak egy szóra sem méltatott, ez szerintem a végső elzárkózás. Úgyhogy, ideje elfogadnom a valóságot, bármennyire is fáj, ez a vonat elment, sajnálom, mert hosszú beszélgetésekkel és több nyíltsággal olyan dolgot tudtunk volna újra felépíteni, amiről hónapokon át minden nap beszélgettünk, de valami miatt ez nem sikerült és nem csak miattam nem. Iszonyúan sajnálom a közös álmainkat, mert mindegyik megvalósítható lett volna.
Induljon a nap, úgyis egész nap rá fogok gondolni és reménykedek abban, hogy egyszer eszébe jutnak ezek a dolgok és átgondolja, de ennek a valószínűságe kb. zéró, mivel az én szerepem a bűnbak - tökéletesen felment mindig mindenkit a saját hibái alól.
Forró vizet akarok és még egy kávét.
No comments:
Post a Comment