nem kell azt gondolni, hogy voltunk
nem kell azt gondolni, hogy leszünk,
nem kell azt gondolni, hogy úgy maradtunk
ahogyan azt sem, hogy még holnap is lehetünk.
nem kell csókból felhőt köpni, nem kell
beszélni, vagy kacsingatni, nem kell esőben
napsugárrá válni, nem kell életben maradni,
ahogyan azt sem kell, hogy emlékezzünk,
nem kell tudni semmit, elég csak figyelni
és fülelni a távolból a darabokat és az egészet.
Welcome!
This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.
Tuesday, 28 May 2019
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Author & Copyright
Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved.
This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission.
Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.
Blog Archive
-
▼
2019
(172)
-
▼
May
(33)
- A szavak körülöttem olyanok most mint a molylepkék...
- Idefelé jövet félig megevett a vonat, vagy csak úg...
- Nem tudom, hogy minek ébredtem, de a lámpa világít...
- Szavak mögött bújtam el csak ez a csütörtök ne ind...
- Rám zárultak a felhők, semmi voltam, felhősemmi. A...
- Egyszer itt írtam valami csúnya dolgot valakiről, ...
- Amikor ilyen az ég, nincsenek különálló felhők, ni...
- nem kell azt gondolni, hogy voltunk nem kell azt g...
- A némaság fertőző magány mérge, könyörgés, vagy im...
- Apró dolgok, ütemek, fények, valami amiből erőt le...
- Hazafelé, leültem oda, a hatfield street és az upp...
- Úgy volt ha felébredek, kicsit integeteked neked, ...
- Visszanézett válla felett az égbolt, mosolyogtam,...
- Május, korai fényekkel, csak szétsepri a tompa sug...
- Szemek a Holdon, egy távoli ablakból tükröződtek f...
- Két arc van a tükörökben, másiknak tűnik mindkettő...
- Délben az álom, észlelés szélen, vagy félig mintha...
- van olyan amikor a valóság, amiről tudni, hogy tén...
- hazaértem, csend lett, minden falból ugyanaz, autó...
- ami megtörtént már, időnek rejtett, finom kuckójáb...
- hol vagyunk, mikortól és meddig, kérdezem a reggel...
- Szokatlan a távolléte, mintha csonkolták volna a v...
- Mostanában sokat gondolok a dédanyámra, ő tanított...
- Mi lenne a sok zöld lomb játéka? Sokféle reményben...
- a hangok belőlünk, oly sokfélék, hogy amennyit aka...
- Szemei voltunk a mállásnak, csipegettük házak falá...
- halovány rácsokat szőnek napsugaraik a hálószoba a...
- egymásban a dolgok tőlem függetlenül és nagyon táv...
- Az éjjel eshetett, a sötétebb foltjait kerülgettem...
- Tegnap volt Richard Feynman születésnapja, ő volt ...
- Résekből összetákolt délután, nehéz a levegő, ilye...
- Hajnalban csendesen futni, az évnek ez a része var...
- Néhány napot Budapesten töltöttem, saját mesétlens...
-
▼
May
(33)
No comments:
Post a Comment