képek, betűk

"Annyi mindenről akartam írni, hogy nem lett időm rá, pedig lett volna, csak egykor kelltt volna kelnem, erre most negyed négy van." - gondolta J., majd G.-re gondolt és nagyon szomorú lett, mert nem értette, hogy miért nem akar a lány vele lenni, de még beszélni sem.

Az előbb olvastam egy cikket De Sade márkiról, az első cikk volt ami valamennyire azt a következtetést vonja le a Szodoma 120 napjáról mint amit én gondoltam amikor elolvastam, hogy tudniillik annak nem sok köze van a szexhez, erotikához, az annál sokkal borzalmasabb és szörnyűbb dologról szól. Nem nagyon akarok belemerülni az elemezgetésbe, meg az emberi természet mélyebb bugyraiba, amit én leggyakrabban csak pöcegödörnek szoktam volt nevezni, merthogy az. Hogy mitől és miért és, hogy hogyan lesz valakiből szörnyeteg, aki mások kínzásában leli örömét azt fura módon ugyanakkor fogjuk megtudni, amikor majd az időjárásjelentést, meg a betegségek kialakulását is atomi szinten lépésről-lépésre vizsgáljuk. A bennünket körülvevő világ bonyolultsága olyan amilyen, bonyolultnak nevezni is csak emberi léptékkel lehet, hiszen mi a "bonyolult"?

A bonyolult az ami nekünk annak számít, nyilván relatív, de a relativizmus fontos, hiszen végső soron hiába nem relatív önnön bonyolultsága bármi másnak, ha nekem meg az: a relatív nézőpontom végül is önmagam vagyok, én és az én szűrőm, amin keresztül a dolgot szemlélem.
Szóval, visszatérve az emberi természethez és a determinizmushoz, én azt gondolom, hogy igen a bennünket körülvevő világ nagy valószínűséggel determinisztikus, olyan értelemben, hogy minden szabályok alapján történik és csakis azért tűnik szubjektíven és relatívan bármilyen jelenség nem-determinisztikusnak és/vagy véletlennek, mert nem vagyunk képesek a történéseket az elemi lépések teljes okozati összefüggésein keresztül a kezdettől a végéig visszakövetni.
Az emberi alaptermészet, például De Sade márki szadiszmusról és perverziókról szóló regényének a szereplőinek, vagy a diktatúrák hóhérainak a perverz kegyetlensége, vagy a testünkben kialakult rákos daganatok: mind-mind okozati hálók billiónyi és trillióny elemi részecskéinek, atomok és molekulák és az azokra ható erők és kimenő (otuput) és bemenő (input) adatok és ezek paramtéterként egymáshoz valós csatolódásának végterméke (következménye) és a végső állapot soha nem következik be, ugyanis az elemi szintű részecskék szemszögéből nézve teljesen jelentéktelen, hogy például nekem mint embernek a kialakult betegségem egy végpont.
Azért végpont, mert belehalok, vagy a hóhérlegény áldozata meghal - neki és nekem az a végpontunk, vagy az eső felhőszakadás formájában aláhullik egy időjárási jelenség következtében az égből és pára formájában odalent semmivé lesz - a felhő számára ez a végpont. Mindezen jelenségek szubjektív-végpontok csupán, de az elemi részecskék továbbra is léteznek és a nagyobb elemtől haladva a kisebb, elemibb felé (sejt, molekula, atomok, elektronok, protonok, kvarkok stb.) a természeti törvények alapján viselkednek továbbra is. És köszönik jól megvannak nélkülem, nélküle, vagy akármilyen más makro-dolog nélkül.
Például az én halálom után, a testem elbomlásából származó molekulák először egy gilisztába kerülnek, majd annak az ürülékéből átkerülnek egy növénybe, amit valaki elfogyaszt majd, így végül majd egy másik ember, állat, növény testének a részét fogják képezni mondjuk öt évvel a halálom után, ugyanez van az agyunk neuronjaival, a tudatunkkal, ha valaki például egy szadista-pszichopata és emberek kínzásában leli örömét, akkor az agyának minden egyes neuronja, minden egyes kis reakciója visszakövethető lenne, abban az esetben, ha tudnánk, hogy mi miért és mikor történt vele születésétől fogva, hogy mi az anamnézise, mit látott csecsemőként, mit látott pici gyerekként, az értelme fejlődésének melyik pillanatbána érte őt először fájdalom, kudarc, csalódás, erőszak ésatöbbi: mint egy élet-film aminek trilliónyi epizódja van atomi szinten. A determinizmus erre a dologra nem helyes kifejezés, ugyanis maga a determinizmus mint fogalom nem letisztított az isteni jelenléttől mert az "előre elrendeltség" gyanús fogalmi rendszerét cipeli magán, tehát én a dolgok komplexitásának erre a fokára nem szeretem a determinizmust használni, mert zavar a benne lévő isteni töltet.

Szóval az emberi lélek és alaptermészet, amit én viccesen "pöcegödörnek" hívtam legfeleül, csupán azért bonyolult, mert nincs jelenleg még olyan kvantumszámítógépünk, amivel a részecskék trilliójának minden egyes reakcióját és ok-okozati összefüggését vizsgálhatnánk, erre a mai számítógépek nem képesek. Most például megvakartam a lábam. Ez véletlennek tűnik, de természetesen nem véletlen, hiszen a viszketés-érzet nem random esemény volt, de mi okozta? Valószínűleg a lábam sokáig volt behajlítva és egy kicsit nedves lett a térdhajlatban és emiatt viszketett, de mi okozta a nedvességet, az izzadtságot? Egészen pontosan hány milliárdnyi só és vízmolekula jött ki a bőrsejtjeimen keresztül, ami például a szőrtüszőim közt lévő apró idegi végződések ezreit végül arra ingerelték, hogy kémiai reakciókon keresztül - amelyben szintén milliárdnyi elemi részecske közvetítése kell, az agyba jutva a neuronok milliárdjain átszűrődve, mindenféle kémiai anyaggá alakulva olyan reakciót indítson el ami a kezemet írás közben a térdhajlatomhoz irányítja, amihez szintén neuronok és izomsejtek milliárdjainak az összehangolt munkája kell, kémiai reakciók tíz és tízezreinek a részesedésével: végül vakaródzak egyet, amihez olyan finom ujjmozgás kell amelyet agysejtek milliárdjai koordinálnak, kémiai reakciók sok ezres részvételével.

És ez az a bonyolultság, amelyet a mai számítógépek nem tudnak kezelni, még csak a bemenő és kijövő és egymáshoz csatolt adatláncok mennyiségét (mind adathalmazt) sem tudják befogadni, nem, hogy még azon műveleteket végezzenek. Ugyanez zajlik egy másik embert kínzó szadista fejében, vagy egy esőfelhőben. Egy mai időjárási jelenség, hogy például miért van az a felhő éppen ott, miért esik, miért fúj a szél - mindegyike visszakövethető elemi szintű reakciók sokasága, visszakövethető, de a jelenlegi technikai szinten nem tudjuk visszakövetni, de ettől még az atomok és molekulák mozgása törvények alapján zajlik és visszakövethető lenne - csak egyelőre még nem tudjuk (itt jön képbe a sok vallás, ezoterika és egyéb butaság: ezek ugyanis a "nem tudást" behelyettesítik istennel, mert ostobák és önteltek és nem bírják elfogadni a lépésről-lépésre megismerést, nekik hazugság kell és instant megoldás). Szóval pl. a meterológia esetében - jelenleg a felhők mozgását, a szelet stb. műholdképek alapján vizsgálják a szakemberek, emiatt bár nagyon pontos előrejezést tudnak adni, de megközelítőleg sem olyan pontosat, mintha egy kvantumszámítógép szimulálná a bolygó összes vízmolekuláját, az összes geológiai eseményt és mindent ami az időjárásra hathat és így a kvantumszámítógép segítségével gyakorlatilag előre-hátra lehetne mozogni tetszőlegesen az időjárásban, minden pontosan előrejelzhető lenne, még az is, hogy a sok billiónyi esőcsepp közül melyik esik majd az orrom hegyére mondjuk két hét múlva.

Végül is nem a világ bonyolult, hanem a jelenlegi tudásunk szerény, de szerénynek is kell maradni, mert elég volt már a sok handabandázásból, elképesztő például, hogy az embertársaim nagy többsége még a mai napig vallási tévképzetekben éli a mindennapjait, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem bírják elviselni önmaguk jelentéktelenségét és tudatlanságát, így aztán gondolati-maszturbációkra van szükségük, elképzelnek egy istent, vagy egy akármilyen más halandzsát, világteremtő mítoszt, teremtéstörténetet és ezzel magyarázzák a gyermeki lelkük számára emészhető formában a dolgokat. Minden vallás mese, amelyekhez hasonló történeteket bárki tud kreálni egy kis fantáziával, csak ma már ezeket meséknek nevezzük és leírjuk, a vallásokat meg régóta ismételgetik, ezért "komolynak" tűnnek. Számomra mindig elképesztő az, amikor valaki képes bemenni egy templomba, vagy mecsetbe, kolostorba, vagy bármilyen épületbe, amelyet valamiféle képzelgés nevében építettek és ott nevetés nélkül, az értelmét lekpacsolva mindenféle fura dolgokat csinál, meg abszurd dolgokról beszél és abszurd meséket hallgat, mindezt komolyan...

Visszatérve De Sade márki borzalmas világához, a szadistákhoz és a kegyetlenekhez - az amit ő leírt valójában egy szelete csupán az emberi trtöénelemnek, a mi közös történetünknek, amely valójában ugyanannyira visszakövethető lenne mint egyetlen ember összes kémiai reakciója, csak ugye az emberiség minden egyes lépése már olyan bonyolultságú, amiről még írni sem könnyű. És pont erről van szó. Az agyunk korlátairól. Nekem mint embernek egyszerűen nagyon nehezen elképzelhető az, hogy akár csak két ember és egy üres szoba kapcsolatában jelen lévő minden dolog, esemény és lezajló háttérjelenség elemi szintű visszakövetését leírjam. Képzeljük el. Adott egy ötször öt méteres szoba, fehér fallal, benne két szék, két ágy és két ember, meg egy csótány és egy szúnyog. Ez így együtt sok trillió atom. Most képzeljük el, hogy minden egyes atom és a belőlük összeállt molekulák minden egyes mozdulatát, reakcióját a szobán kívül egy kvantumszámítógép követi és szimulálja, tehát pontosan ki tudja számítani, hogy mit fog tenni a szúnyog öt perc múlva, miután az egyik ember testhőmérséklete egy picit változott amiatt, mert akármilyen belső kémiai reakció által elkezdett izzadni. Én odakint figyelem az eseményeket, majd "beletekerek", illetve "előretekerek" és így látni fogom, hogy 12 perc 43 másodperc múlva a szúnyog le lesz csapva és még sorolhatnám. Ez az dolgok olyan bonyolultsági szintje amit egy mesterséges intelligencia gond nélkül feldolgoz, de az én agyam már nem tud, ugyanígy tudnék a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógép segítségével arról, hogy a két ember közt mi fog történni, tudnám ha az egyik szadista és meg akarja kínozni a másikat, vagy ha semleges, vagy ha szeret, vagy ha épp fingani fog az egyikük - és mindezt akár évekkel előre, hiszen minden atom és molekula reakciói és a belőlük származó újabb és újabb reakciók előre kiszámíthatóak és így az egész is.

Ha valaki azt gondolná, hogy ez lehetetlen és a távoli, homályos jövő, annak tudnia kell, hogy már ma is használják a mesterséges intelligenciát és a neurális hálókat péládul a gravitációs hullámok valós idejű kutatásához. Ez a korszak még csak most kezdődik, de már elkezdődött. A mostani kutatásoknál még hagyományos számítógéepeket használnak, nem kvantumszámítógépeket, de még így is olyan kutatási módszereket és új nézpontokat hoz be a kutatási folyamatokba, amikről nem is álmdodtak a projektben résztvevők. Cikk itt.

Igazából már nem tudom mit akartam írni legfelül és, hogy De Sade márkitól hogyan jutottam el idáig..., az viszonylag egyszerű: csak úgy, a dolgok bonyolultságát akartam szemléltetni, na és azt, hogy mennyire borzalmas, hogy a legtöbb embertársam ezeket képtelen megérteni és elfogadni, ehelyett ignorálják a valóságot és alternatív mesékben hisznek, mindenképpen szükségük van egy olyan ál-tudásra, amely megtartja az önmaguk fontosságába vetett naiv és gyermeteg hitüket. Pont emiatt lesz az evolúció következő lépcsőfoka egy olyan ember, amely valamiféle hibrid a kvantumszámítógép-mesterséges inteligencia és a meglévő emberi tudásunk és biolgóiánknak.

G.re gondolok és szomorú vagyok, teljesen ignorál, ki tudja miért, tegnap felajánlottam neki, hogy beszéljünk, össze-vissza dolgokat ír rá, vagy csak nem válaszol. Fogalmam sincs miért nem, de ez nem oké, mindegy, ha nem akar velem lenni akkor nem. Majd talál majd magának valakit ott ahol a titkos életét éppen éli és boldog lesz véle.
A világ legegyszerűbb dolga egy telefonhívás és egy randi, főleg ha két ember tényleg vonzódik egymáshoz, csak az teszi az ilyesmit bonyolulttá, ha valakinek takargatnivalója van, vagy játszmázik - a kettő végül is hasonló. Én mindent megpróbáltam, kértem, könyörögtem, dühös lettem, kedves voltam, konkrét voltam - semmi nem segített, úgyhogy feladom lassan azt hiszem. Életem eddigi egyetlen szerelme így fog elmúlni a semmibe csak amiatt, mert valaki nem képes kinyögni magából két egyértelmű, konkrét mondatot. Szomorú dolog ez, de nem tudok semmit tenni.

Ez egy érdekes projekt: https://www.esa.int/gsp/ACT/phy/Projects/Blackholes/WebGL.html

Egy fekete lyuk 3D modellezése, a jobb oldali szürke sávra kattintva előjön egy menü, ahol mindenféle paramétert lehet állítani. Csak újabb böngészőkben működik.