képek, betűk

Gyakran hallottam, hogy milyen nehéz elkezdeni valamit, ez még akár igaz is lehet. Berlinben egy új múzeum fog épülni a 20. századi művészetnek, az előbb olvastam, erről nem sok véleményem van. A múzeumok jó dolgok, mert általában van bennük WC ahová be lehet menni szarni, ha épp nem talál az ember WC-t az utcán, bár ha kocsmába, vagy étterembe mész be, ott még ehetsz, vagy ihatsz is. 03:11 van, pedig próbáltam aludni, de nem sikerült. Pénteken lesz valami buli, veszek egy rekesz sört és cidert, remélem, hogy füvet is hoz valaki, valahonnan. John Cage Living room musicját hallgatom, nagyon jó, és szellemes. Do not block. Ez van felírva a szellőzőre. Cage-től az Amores szintén érdekes, ezt talán többen ismerik, habár, miket írok. Jó lenne pozitívabban állni a dolgokhoz, kicsit nyitni a nagyszerű --KÖZÖSSÉG--- felé, hiszen tegnaptól tudom: minden egyforma, ezért tegnaptól nem teszek különbséget Justin Bieber és John Cage között, bármennyire nehezemre esik, muszáj ezt elfogadnom ha korszerű akarok lenni. Na persze, csak viccellek. Tegnap és előző nap is megdicsértek a munkahelyemen, ez nem jelent jót, ezek szerint megfelelő gép vagyok, lehet, hogy lassan tényleg ki kellene nyírnom magam, nocsak. Vajon Schoenberg és Cage miben hasonlítanak egymásra? Ha jól tudom Cage a tanítványa volt egy ideig. Do not do not.



Schoenberg: Verklärte Nacht, Op.4 - Boulez.


Engem néha zavar Schoenberg képszerűsége, túl sok képet zsúfolódik össze egymás után, viharok, folyók, ütemek a lábak, karok, ujjazás.
Tegnap valaki mesélte, hogy az ismerősét megkéselték, nyakon szúrták és még csak ki sem rabolták, jók ezek a bulvár hírek, az ember bólogathat a hallgatásuk közben, hogy "node ilyet". Ha kellő megértéssel bólogatok, akkor gyorsan abbahagyják a mesélést és végre nem kell hallgatnom tovább a kétes történeteket és haláleseteket.
Épp Ciprian Muresan munkáit nézegetem, okosak, szellemesek. Kár, hogy a videóit nem lehet sehol megnézni.

Ciprian Muresan, Recycled Playground, FRAC Champagne-Ardenne, Reims, 2011

Alma. Bár helyenként kissé zavart a politikai tartalom, de annyira nem került előtérbe, hogy a zavrás átmenjen idegesítésbe. Olyan, nagyon XX. század végei, közép-kelet-európai, de nem mindegyik, csak a korszakra vonatkozó. Lemerülés. Jegyzet 42.
Ismered Urs Fischer köztéri munkáit. Valami szellős. Bár nekem kicsit túl szellemes, az, jó ha valami rejtve, fűszerként tartalmaz némi szellemességet, de amikor túlteng, az zavar.
A halogénlámpa ha világítana, megtalálnám a lábad közt a fókát. Csúszós, kövérkés kis bajusszal a mosolya felett.
Mi köze Imelda May-nak Schoenberg képszerűségéhez? Talán, hogy színes pólót hord, autós képekkel rakta teli a szobáját az egyik és nem tudom mit tett a másik, de összezavar így hajnalban.

Jonas Wood, Backyard Barn, 2010, Oil on linen (link)

JW munkái kicsit zavarnak. Nem tudom pontosan mi zavar bennük. Nincs is kedvem megfogalmazni, talán a középszerű mögöttes gondolatok? Valami hasonló. Blabla. Persze pont ez a kép nem az amiben ez van. Nyilván mást választottam, nyilván köhécselés a háttérből, na és krákogás, turha bele a lyukba?

Estate of Bill Walton, Untitled (small clamp), n.d.clamp, aluminum, copper

Utolsó. Visszaalszom. Előtte még olvasok, brave new world haxlitól --- na. Ennyi jut egy napra a titkos életből, vagy nem titkos, ez rossz szó, inkább csak elhallgatott -  holnap újra van másfél órám lélegezni.
Hahh. Minden napra jut egy keves nosztalgia, ma Klaus Schulze. 1970 óta elképesztő mennyiségű zenét készített, változó színvonalon, de mindenképpen figyelemre méltó.



Klaus Schulze - 1. Satz: Ebene

Nagyon erősen érzem a korai munkáin Ligeti György hatását, de ez szerintem ebben az esetben pozitívum.
Másik típus. Zavart, hogy szúr az oldalam. Nem kellemes ez az állandó félelem? Utálom a kihez-mihez hasonlítás minden formáját, nevetséges dolgok jönnek létre belőle, általa, ahogy tetszik.
Teregetni kellene.




Sally Beamish - Concerto for Viola No. 1

csak a zavar kedvéért. huszonnégy plusz negyvenhárom szor per kettő -- csak kétségek vannak. Sally Beamish-től nemrég hallottam egy hárfán előadott darabot, ami kopogással kezdődik a hárfa szélén, nagyon tetszett. oott a llink nyomjá rá, soha nem halasztom el, amit nem kéne megtennem és mindent leszarok amit fontosnak mondanak, ez valami hülye berögzülés, még akkorból, amikor élt:em. indulok. akkor. de semmi kedvem.