Welcome!

This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.

Thursday, 1 August 2013

az elmúlt néhány napban legalább; ---- mondhatná Ez (Ez a szar itt, aki gépel?), hogy nem kínozta magát, vagy akár élhetne világosabb fogalmazásmóddal is és ujjongva írhatna levelet valakinek, egy idegennek a kirakatok elől? vagy átölelhetne valakit egy telefonfülkében, egy hajléktalant (nem nyúlva a bugyijába, vagy az alsógatyájába, nem szavalna neki verset és le sem köpné, "teljesen neutrális" - mondja J. kioktatólagosan, rémálmodológusként, rácsapódik a szennyvízlefolyó tetejére, ahová is a negyedik emeleti hálószoba ablakból ugrott, hogy végre ne beszéljen hozzá az éjjeli lámpa kapcsolója -- semmi hatásvadász dolgot nem művelne) megfoghatná Almácska Bácsi aszott csuklóit, csipetkésen, vagy, illetve csip-csip-csókásan (van ilyen? tudod a Vakvarjúcska, az a szőrös kis izé, amit a szádba nyomnak a szavalása közben?) --- szóval: csak susogná az emberek fülébe a mondókát, egyenként: majd táncra perdülve sikoltozna: hahó, élek, én a nyomorult Nulla!: talán, esetleg. egyetlen napig jobban érezhettem magamat, ennyi. nincs póz és fasz-szagú öntet a sok perverz és önző vágy és beteljesülések közt, az üres beszéd is elkopik és a fecsegő sorok közül kikandikáló Nullaság sem fontoskodik annyit mint szokott, nem várok semmit, igazából már maga a "várni valamit", mint létező dolog: irritál és kacagni tudnék tőle, vagy ha esetleg, nekem magamnak elvárnom kellene valamiféle hangulatot, érzést, vagy hatást: ez elképzelhetetlen - szánakozó nyakszirt simogatás Bubu kutyának, a foltos szőrű képzeletkutyámnak - aki talán csak az én gondolataim legszélén éldegél - csonttalanul, nyelvlógatósan ---, ehhez, vagyis az elvárások nélküli örömködéshez? ohh, tévút. hagyjuk. ok, akkor minek nevezhetném? az öröm, lehessen öröm, a fájdalom meg az. talán, nem is kell semmi több, sem beszédből, sem pislogásból, sem másféléből.
Épp Prágából érkeztem vissza, idejöttem, abba a faluba, ahol régebben éltem, és ahol a ti fogalmaitok szerint azok a lények élnek, akiket ti "szülőknek" neveztek, ez így, önmagában nem érdekes - csak mint jelzés merészeltem "iderakni", talán fontos lehet a későbbiekben ahhoz, hogy megérts (de minek akarnál engem a Nullát megérteni???? nevetek, nevess velem!), a lényeg, hogy most itt vagyok és ezeken a dolgokon rágódtam egy kicsit, ebben a késő esti szürke, izzasztós melegben, de előtte még épp Prágára gondoltam, ahol is, csak alig valamivel több mint egy napot töltöttem, N-nél  vendégeskedtem, aki néha darabolós gyilkost játszana egy közepesen perverz drámában, úgy mint mások bújócskát: "számolj ezerig!" - kiabálja XXX., mi pedig elbújunk, lihegni sem merünk. Máskor pedig kedves-tündér az álmaival és a valóságával, irodájában ücsörögve, remélem azért a legtöbbször boldogan és csak néha szomorúan. petty, petty. Oké. --- "a telefon nem vibrátor, de nem is zongora" - vigyorgom, de nem figyelsz. rendben, Szóval, N. a nagyon kevés barátaim egyike, ennyit elég tudnod, leskelődő!
És itt kicsit összemosódik minden, talán a fáradtságtól, talán valami szervi oka lehet? A fejem is hasogat. "Prága csodás hely" - mondtam nekik vacsora közben -- Franz Kafka és Svejk fura elegye, Hraballal és Havellal fűszerezve, a husziták és ellenlábasaik máglyái, gyilkolászásai mintha ott lennének és nem csak a fejemben - ahová a sok felesleges olvasmányomból szivárogtak be - hanem a pincékben, elásva, eldugva, de mégis ott: talán tíz sör után, két szellentés közt, elkapod a sugarakat? vagy nem? így is és úgy is rossz. ne reménykedjek a halál megfelelő, biztonságos távolságtartásában? - oké, folytatom, igen: csak annyi, hogy senki nem gondol ezekre, mert nem illenek a miliőbe, sem a városképbe... (höhehöhe), sem a kőtornyok, kőpárkányok közé --- a marketing és várostervezési modell daganatként löki ki a valóságot. Minek az neked? Amúgy is. Jobb a giccs. Kafkából szinte semmi. A mókás kalodák látványa, egészen valósághűnek hatott, de én most díszítőelemként utalok csak rájuk és bugyuta BDSM úrként (tudod, mint az uncsizó, gazdag, középkorú kéjencek, muhaha), nem képzellek beléjük, ahogy sikoltozva élvezed azt, amitől rettegned kellene? - sem azt, hogy csiklandozlak az ostorral, inkább a képzelt kávéhabba döfve mindezeket, tudod, mint azokat az esernyőket szokták! Jó, így van. A halványsárga, prágai kirakatokban ((((HAHÓ, ez itt teljesen mellékesen, lényegtelenül, hidegen hagyjon. Ne figyelj.)))))- nagyon is hétköznapinak tűnve - mintha csak egy kedves szado-mazo klubban lennénk, a már feljebb is említett "régmúlt" változatos formákban, egészen jól érzékelhető, ha oda tudsz figyelni az apróságokra - kövekre, vésetekre, egy-egy díszítőelemre, feliratra stb. A sok turista-giccs és máz mögött, keresgéljek? Keresgélj? Ahogy akarod, én dolgod, te dolgom, bassz-massz, még? "Szexuális töltetet a kirakatokba!" - mondja X. félszegen. Ó, az izzadtságcsíkokat maguk után húzó turistahegyek, folyóként hömpölygő tömege közé préselődve: biztosan az én hátam is izzadt? --- van-e hátam? ki tudja. kérdezem, nem kell válaszolnom, közönséges és amúgy is - nem illik a képbe, írtam már, de a csúnya beszéd és a trágárkodás - uncsi. Max Brod neve mond neked valamit? Vagy...akármi. Ha lesz kedvem, majd holnap sem semmisítem meg Engemet Itt, nem vágok kést magamba és hasonlók - nana, csak megfontoltan, szóval: talán Von Bayros Snail-ról is írok majd valamit, de most csak a lustálkodáson járnak a gondolataim, de a hitem szerint, reggelre kinő rajtam két szép, hatalmas cici és ettől vidámabb lesz a negyvenkettedik arcom, amelyiken nincs orr, szemöldök és szeplő. Milyen gyorsan emlékké alakul minden pillanat...remélem majd még visszamegyek abba a városba, amiről azt hiszed, hogy írtam az előbb, blsjdjdkjdfljkd sdlfkjahsdl kjhdfddddddddddddd ALVéés alvááás aluszásfsdf


No comments:

Post a Comment

Author & Copyright

Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved. This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission. Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.

Blog Archive

Followers