képek, betűk

Napközben minden gyorsabban történt, egy csomó munkám lett, csupa érdektelen dolog. Estére csak a szokásos, nézés ki a fejből, néha megnézek egy fotót. Néha próbálok játszani C.-al.
Most valami nyugalomféleséggel vegyes némaság van, fel kellett hívnom a kutyasétáltatót, mert biztos akartam lenni abban, hogy nem felejtette el, hogy holnap egész nap vigyáznia kell C.-ra, de persze elfelejtette és nagy örömömre 30 fontot kért, ez tavasszal még csak 13 font volt akkor, amikor Írországba mentem, nem szóltam semmit, minek - végül is, leszarom.
Írtam négy sornyi valamit dél körül, nem tudom vers-e vagy sem, szöveg, evés helyett, inkább nézegettem kifele az ablakon, aztán úgy tettem mintha dolgoznék, hogy senki ne kérdezzen semmit.
Még taxit is hívni kellene hajnali kettőre, azok is mindig elkésnek, úgyhogy inkább korábbra.

A belváros zaja átjön az ablakon,
Ujjaim közt átlesve távolban lebegek,
Pályaudvar titkos oszlopai közt
homlokod a búcsú, én rajta pihenek.

Nem tudom már biztosan, hogy miről szól, valamilyen emlékről, valahol, egy pályaudvaron, nem tudom, hogy megtörtént-e a valóságban, talán igen, talán nem. De délben valósnak éreztem.

Nagyon hideg lett, lefagytak a kukatetők, alig bírtam felfeszíteni őket, a fű is csillog, nincsenek felhők, se szél. Tertmészetesen rendeltem egy újabb könyvet... Kirkpatrick Sale írta és "Rebels Against the Future: The Luddites and Their War on the Industrial Revolution: Lessons for the Computer Age" ez szerintem egy rossz könyv, de van benne néhány dolog ami érdekel és csak 1 font 92 penny volt, használtan.
Fel kellene készülnöm a holnapi napra, de annyira nem érdekel...igazából nincs kedvem menni, de a városnézés miatt elmegyek, Londonban biztosan elleszek délután ötig, ha más nem... bemegyek valamelyik nagy múzeumba és veszek kiadványokat, azoktól mindig lelkes leszek legalább egy órára.