képek, betűk

Két hétig tartó pszichiátriai kivizsgálás után tegnap végül épelméjűnek nyilvánították Pyotr Pavlensky-t orosz performansz művészt. A kivizsgálás a Serbsky State Scientific Centre for Social and Forensic Psychiatry nevű intézetben történt, ahol régebben (a szovjet rendszerben) rendszeresen vizsgáltak és küldtek elmegyógyintézetbe disszidenseket. Pyotr Pavlensky-t egybként azért vizsgálták, mert 2015 november 9.-én felgyújtotta az orosz titkosszolgálat (FSB) épületének a bejáratát egy performansz közben és emiatt vandalizmussal vádolták. (forrrás) Érdekesek ezek az új típusú közép-kelet-európai diktatúrák (mint amilyen Magyarország is) az aljasságot olyan tökélyre fejlesztették, hogy az ember már-már csodálja a módszereiket és szinte nem is meri diktatúrának nevezni egyiket sem. És itt most eszembe jut a magyarországi Gulyás Márton, akit két hete egy év felfüggesztett börtönre ítéltek azért, mert lefeszített egy névtáblát egy olyan állami intézményről, aminek a vezetői hagyták, hogy felbérelt verőlegények az épületükön belül megkadályozzák, hogy egy ellenzéki párt képviselője gyakorolhassa állampolgári jogait.

Egyébként nem is akartam írni semmit, levegőt se nagyon vennék, csak véletlenül éltem és láttam meg a hírt, egy fotosorozatot kerestem Ira Thiessen-től, amit egy Oroszországban élő német kisebbségről az ún. volgai németekről készített. A fotósorozatot meg lehet nézni a művész honlapján. 

"Szerintem ennyi elég is volt nekem egy időre a közép és kelet európai országokból." - gondoltam és megnéztem egy videót a csodás Nepálról, ahol a nőket a menstruáció alatt és közvetlenül a gyerekszülés után, a gyerekükkel együtt arra kényszeríti a hagyomány és a helyi sámán, hogy tehénistállóban éljen egyedül, elkülönülve, mit sem törődve azzal ha a gyerek ebbe belehal. A sámánok szerint ugyanis ez isten akarata és nem lehet ezen változtatni. Ha valakit érdekelnek az efféle borzalmas vallási fanatikusok, akkor a videót itt nézheti meg.

Mozgatom a lábujjaimat és szerintem a lábujjaim mozgása sokkal érdekesebb mindennél, először a nagyujj mozdul, majd utána sorban a többi, kicsit hideg van és emiatt nem teljesen harmonikus a mozgás, de próbálom bemelegíteni mindegyiket. "Sok a seggfej és kicsi ez a bolygó." - susogtam a kávésbögrém fülébe, de az csak mosolygott majd valami olyasmit válaszolt, hogy nem kell semmivel foglalkozni, el kell fogadni a dolgokat, lazuljak el és éljek a belső barlangomban. Néztem rá, ő visszanézett rám és most teljesen őszintén nem tudom, hogy melyikünknek van igaza. Valószínűleg neki, mivel a kávésbögrék általában okosak.