Azt hiszem túl sokáig voltam jól, gyanús az egész hetem, lefele mutató.
Péntek délután megyek egy helyi sörfesztre (Brewtap), három napos hétvége lesz, ez csak most jutott eszembe. Túl sokszor veszek levegőt, túl sokat pislogok. Úgy érzem, hogy beleőrülök abba, hogy mindegyik szenvedélybetegségemtől tartózkodnom kell, nem biztos, hogy ez így jobb. Leszokott az italról, fűről, szexről, felhagyott a művészettel, közben leszokott a cigiről, nem kocsmázik, nem flörtöl. Sokat sportol, lelkesen dolgozik, majd végül egészségesen, lelki erőtől duzzadva, boldog mosollyal felkötöti magát a nappaliban a radiátorcsőre, egy cetlit hagyva maga után amire azt írja, hogy "Szia anyu! ne aggódj! Jól bebasztam előtte, kivertem először egy heteró pornó filmre, majd egy meleg-re is, utána elszívtam egy 50 centis gyom-trombitát! Remélem minden oké! Nektek is legyen jobb! Yeah!". A gyerekes (az mindig az amitől harminc felett retteg az ember?) lázadás (az mindig az amikor egy pillanatra őszinte vagyok?), gyermeki (ez mi? majd kitalálom kedves Berne), szánalmassága, felesleges dolgokkal múlatná a hasznos időt, ahelyett, hogy komoly dolgokon makogna és helyesen viselkedne. Ehhez vajon mit szólna Orwell? Remélem adna egy cigit, öntene egy üveg sört és megkérdezné, hogy "dugunk?". Kant-ot nem merem megkérdezni, mert még komolyan venné.
No comments:
Post a Comment