Még tegnap délután összegyűjtöttem néhány képzőművészt akiknek meg akartam nézni a munkáit, az első egy brit képzőművész, Lucy Jonesnak hívják, Londonban született 1955-ben és itt is él. Teljesen véletlenül bukkantam az alkotásaira a szokásos keresgéléseim során. Először a tájképeit láttam, majd később a portréit is, ez utóbbiak különösen tetszenek. A honlapján fent vannak a régebbi munkái is, így végig lehet követni, hogy hogyan alakult a jelenlegi forma és színvilága - ennek az útnak a bejárása érdekes folyamat szokott lenni, ha elég figyelmes a szemlélődés (akkor sem történik semmi) - összezavaró hadművelet.
![]() |
Lucy Jones, Path 2013, oil on canvas, 91 x 120 cm (link) |
Ezt a blogot eredetileg azért csináltam, mert jegyzetfüzet helyett jobb megoldásnak tűnt. A cél továbbra is csak ennyi, időközben én is változtam, kevesebb lett az öncélúság és picit több a valós információ arról amit valóban érdemes jegyzetnek nevezni. Az egy évnél régebbi énünk gyakran tűnik vállalhatatlanul borzalmasnak? Ebben lehet valami féligazság.
Harold Qarliksaq egy kanadai képzőművész, 1980-ban halt meg, sajnos nem sokat tudok róla, szinte csak aukciós oldalakon találtam információkat vele kapcsolatban. A munkái első pillantásra a kanadai őslakók életéből merített képeket ábrázolnak, ami igaz is, csak a módszer nem hétköznapi. Egészen fura, szabad vonalvezetéssel és játékossággal. A formavilága tele van egyedi kézjeggyel, helyenként szándékosan gyermeki naivitással, de a rajzolás magabiztossága minden vonala mögött látszódik - a "naiv művészet" címke szinte garantált, de én mellőzném. Mindenképpen érdekes és elrakom magamnak.
![]() |
Harold Qarliksaq, Training the young driver, 1979 (link) |
Nincs koncepció. Nincs vergődés. A Joseph Beuys féle művészi-értelmezési-szabadság, a gondolatok és a formák iránti teljes előítélet mentesség egészen jól használható akkor, ha rájövök arra, hogy nem kell annak a bizonyos döglött nyúlnak elmagyaráznom semmit a képekkel kapcsolatban. Ez az egész "magyarázat" dolog olyan, mintha lenne valami princípium, értelem, elhivatás mögötte, de nincs. Nem a döglött nyúlnak kell értelmeznie amit lát, hanem nekem kell a döglött nyulat értelmeznem - letennem a karomból és méltón eltemetnem, vagy egyszerűen csak elfelejtenem - különben nem sokkal vagyok kevésbé döglött nála.
No comments:
Post a Comment