képek, betűk

karcolások a laptopom szélén, bolygófelszín, csak erőtlenül éreztetni a szeretés hálóját

a költészet félig öntudatlan, félig nagyon tudatos, mintha egy őrült akarna racionális döntéseket hozni, vagy egy túlérzékeny elme próbálna keményen fellépni, ellentomdások, innováció

csak a világból a benyomások, foltokban megmaradt remény, valakinek a szeretete, valakivel táncolni, mi marad és mi megy, mi fontos és mi szükségtelen

egy levél az adóhivatalból, a munkaadóm összebaszta az adataimat, mérges vagyok, most töltögethetek űrlapokat, mehetek a postára, mindezt egy barom miatt aki úgy spórol a cége költségvetésén, hogy nem alkalmaz HR-est, hanem maga csinálja, aztán én meg harcoljak helyette az adóhivatallal, seggfej? az.
hétfőn lesz egy interjúm, végre egy cég ami érdekel, egy orvosi diagnosztikai rendszert fejlesztenek háziorvosoknak, az NHS támogatásával, ha kapnék egy ajánlatot akkor azonnal felmondanék és nem leszek jó fej, lelépek egy hét után

nem tudom mi tartozik hová és kihez, az ott elöl az én lábujjam, tegnap pedikűröztem, szeretem ha szépek a végtagjaimon a körmeim, utálom a testszőrzetet magamon, ha lenne egy kivánságom, akkor szőrtelen lennék, kivéve a lábaimon, szeretem hogy nem csupasz a lábam, a hajam is meghagynám, de minden máshol szőrhullás lenne

szakállat nem növesztek, most egy ideig divat volt, mindenki szakállat növesztett, egyenszakállas egyenemberek, szerencsére Londonban már túljutottak ezen a divathullámon, egyre kevesebb szakállas divatmajmot látni, egyszer nekem is volt szakállam, úgy 15-16 évvel ezelőtt meghagytam, de sajnos nem marad fotóm róla, utáltam, kényelmetlen és folyamatosan azt éreztem, hogy piszkossá tesz, két hét után levágtam

ma egész nap pihenni fogok, holnap egy hosszú, lassú futást csinálok reggel, egy olyan igazán fárasztót

közben megjöttem a postáról, olyan idő van, mintha ősz lenne, varjak kárognak az ablakom mellett, egészen közel, látni nem, de hallani igen

a Voina nevű orosz művészcsoportról olvasgatok, valamelyik nap írtam a Pussy Riot egyik új klippjéről (amit nem értek miért, de nagyon sokan olvastak...kb. 10x annyian mint egy átlagos bejegyzést ebben a blogban), amiben a jelenlegi oroszországi politikai rendszert kritizálták, ehhez a csoporthoz ők is kötődnek, konkrétan két tagjuk (Nadezhda Tolokonnikova és Yekaterina Samutsevich) is a Voina (magyarul "háború") tagja volt, vagy ma is az, ezt nem tudom.

Fogalmam sincs, hogy miért érdekel ennyire az orosz kultúra, talán mert nagyon progresszív, persze csak az a része ami kerüli az állami propagandát és ez nem csak mostanra igaz, már a cárizmus alatt is így volt, meg később Lenin, Sztálin idejében, majd az azt követő szovjet korszakban és most Putin elnöksége alatt is. Evidencia.

Szóval a Voinának voltak érdekes performanszai, például az egyik első akciójuk egy punk koncert volt 2009-ben amit egy moszkvai tárgyalóteremben adtak elő, konkrátan megszakították egy rendező tárgyalását, úgy hogy berontottak a tárgyalóterembe és ott úgy mutatkoztak be, hogy ők a "Fasz a Seggben" ("Dick in the Ass") nevű punkbanda és megzavarták a tárgyalást. Ha érdekelnek fotók, akkor itt nézehtsz róla képeket. A képeken ha jól látom, akkor ezen a koncerten a Pussy Riot egyik tagja is ott volt. A szám címe amit a Fasz a Seggben elő akart adni "Emlékezz erre minden rendőr és faszfej" volt - nagyon szabad fordításban.

A Voinának volt olyan akciója is, hogy a jelenlegi, moszkvai titkosszolgálat egyik épülete előtti felnyithatós hídra egy nagy stilizált péniszt festettek és ha a híd felnyílt, akkor az épületben dolgozók pont ráláttak és azt a nagy fehér pöcsöt nézhették.

Szóval amikor Oroszországról beszélünk, akkor jó tudni, hogy ott is vannak olyanok akik nem tapsolnak az épp aktuális autokráciájuknak, ebben a blogban már sokszor írtam ezekről, még Sztálin alatt is voltak olyan emberek akik nem fogták be a szájukat és ma is vannak, meg lesznek is és nem csak Oroszországban természetesen.

Persze nálunk, a mi kultúránkban is akadnak nagyszerű emberek, akik nem félnek - minden korrban voltak ilyenek. Még Horthy alatt is voltak akik ellenálltak, de nálunk nagyon más minden, nálunk ugye Horthy-t a szélsőjobboldal a mai napig mosdatja, mert képtelenek szembenézni a saját becstelen és aljas múltukkal, Horthy egy gazember volt, amint hatalomra került 1920-ban, Magyarországon meghozták a világ első zsidótörvényét...még a nácik előtt majdnem két évtizeddel, a neve "numerus clausus" volt, ezt 18 évvel Hitlerék zsidótörvényei előtt fogadta el a magyar szélsőjobb nagy kedvence.
De Horthy korrupt, antiszemita és urizálós korszaka előtt is voltak bátor emberek, még az olyan velejéig lealjasult, gazember rendszerben is, mint a tiszavirág életű "Magyarországi Tanácsköztársaság", aminek a bűnei szinte csak a nyilasokhoz és később Rákosi Mátyás borzalmas rendszeréhez hasonlíthatók.

Nem tudom...eléggé elszomorító, hogy mi magyarok, közösen, távolról szemlélve a múltunkat...csak ilyen elnyomó rendszereket tudtunk látrehozni... az 1800-as évek első felében még jobbágyság volt, utána a Tanácsköztársaság vérszomjas rendszere, majd Horthy korrupt, urizálós, antidemokratikus világa, azután a nyilasok rémtettei, majd Rákosi személyi kultusza és totális elnyomása, Kádár szürke, punnyadt és agymosó diktatúrája, majd a rendszerváltás környéki rablás, maffia és gengszter rendszer, ahol bűnözők és szerencsevadászok voltak összefonódva az állammal, majd Orbán agyzsibbasztó, gátlástalan illiberális autokráciája... Ennyi. Ez az újkori történelmünk. Nevessek vagy sírjak?

Van ebben akár csak egy-két év amire büszke lehetnék? Nincs. Őszintén nincs. Egy se. Nulla évnyi saját demokrácia. Talán az a két év amikor az 2010 előtt talán másfél évre szakértői kormánya volt Magyarországnak, talán az volt valamennyire európai, de az ebben a fostengerben ez gyakorlatilag semmi.

Itt tartunk ma és a (volt) nemzettársaim (mivel én már nem vagyok magyar) többsége semmit nem tanult a történelemből. Ugyanaz megy körbe-körbe, elvtelenség minden szinten. Ma a magyarországi "demokraták" a kisebbik szélsőjobbos pártot is elfogadható szövetségesnek tartják, csak hogy elzavarják a jelenlegi autokrata rendszert. Nem fogják fel, hogy egy demokrata soha, de soha semmilyen körülmények között nem szövetkezik szélsőséges erőkkel. Soha. Inkább emigrál - mint Faludy vagy Márai. A szélsőjobb mindig elvtelen és gazember és soha nem a nemzet érdekét nézi valójában. Báránybőrbe bújt farkasok. Akik EU-s zászlót égettek még néhány éve, meg akik zsidókat akartak listázni a parlamentben azokból soha nem lesz demokrata.
Van olyan magyarországi értelmiségi aki egyenesen elvtelenségre buzdít...cikk itt. A véleményében összemos dolgokat, csúsztat, csak hogy alátámassza a véleményét. Ez a szellemi szint ma általános. Abban egyébként igaza van, hogy el kell menni szavazni, de ez közhely, nem bölcsesség. Meg olyanokat is ír, hogy "„A magyar demokrácia egyik legnagyobb problémája mindig az volt, hogy a reformokat és a modernizációt általában egy szűk elit próbálta keresztülverni a társadalmon." Már csak azt szeretném tudni, hogy mi az a magyar demokrácia? Én nem látom...sehol. Valószínűleg a rendszerváltás utáni korszakra célozott vele, kár, hogy semmiféle valódi demokrácia nem volt a rendszerváltás után, meg előtte sem. Egy demokratikus jegyeket magán viselő, valamiféle fura közeg volt, ami úgy ahogy működött... a mostani illiberializmus pedig egyenesen következett belőle.

Ennyit erről. Én nem szavazok, mert határontúli vagyok (csallóközi voltam eredetileg, de hat évig éltem Budapesten), de ha szavaznék, akkor a Kétfarkú Kutyákra szavaznék. Ők minden fenntartás nélkül vállalhatóak.

Ez megint politikus bejegyzés lett.

Sajnálom, de sok dolog bántjat az igazságérzetemet és néha kijön. Utálom a sok hazug szart amit emberek összehordanak csak mert képtelenk elfogadni a valóságot.