képek, betűk

ez egy szokásosan katyvasz bejegyzés lesz, mert fáj a fejem és össze vissza jut eszembe aminek eszembe kellene jutnia, először talán, hogy jó idő van és nem esik az eső: jót fogok futni olyan másfél óra múlva indulok, reményeim szerint nem lesz minden tele részegekkel, mert Londonban azt vettem észre, hogy a csütörtök éjjel is már majdnem péntek...ma a Blackfriars Bridge felé indulok majd a Temze túlpartján jövök visszafelé.

tegnap este olvastam, hogy új mérések és újabb adatok vannak a Csendes-óceánban lebegő műanyag szemétről... a Nature magazinban jelent meg egy cikk az új mérésekről, a műanyag szemét sokkal nagyobb mennyiségű mint eddig hitték, a mérete nagyobb mint Németország, Spanyolország és Franciaország területe együtt...és senki semmit nem tesz, csak állunk és évről évre méregetjük a szemétszigetek és a lebegő mikorműanyag szemét méretét, a mért mennyiség növekszik, a jégtömeg mennyisége a sarkvidékeken pedig csökken, mindkettő gyorsabban mint amit minden előrejelzés mutat...a kapitalizmust (megszemélyesítve, mert nem akarok konkrétan senkit keiemlni) persze mindez nem érdekli, az addig fog működni amíg a Földből egy bűzös, fekete, szétrabolt, hegekkel teli, mérgezett golyóbis nem lesz, hiszen a társadalmaink gazdasági törvényei a kapzsiságra épülnek, hiába szabályozza az egyik ország a kibocsátást, vagy a kitermelést. Amíg a nyersanyag létezik, amíg a kitermelhető, lerabolható, kinyerhető erőforrás van, addig lesz aki kitermelje és feldolgozza. Persze nem a kapitalizmus az alapvető probléma, az csak egy keretrendszer, az alapprobléma mi emberek vagyunk, illetve a kapzsiságunk és az önzésünk, kevesek kiváltsága ugyanis az értelemmel párosult önmegtartóztatás, a sokaság kapzsi és ez a kapzsiság ugyanaz a kapzsiság ami a kapitalizmus egyik működtető ereje, emiatt hatékony, emiatt ad átmeneti békességet egy-egy régiónak és emiatt okoz egyidejűleg háborúkat máshol, a kapzsiság jólétet okoz egy régióban, ahol az adott történelmi pillanatban a egy adott nyersanyagból egy gazdasági növekedés, jólét keletkezik, míg egy másik régióban pangás, nyomor és háború van, ez változik, attól függően, hogy melyik fajta erőforrást éppen hol szerzik meg, és nem okvetlenül természeti erőforrásokról van szó, mert az olcsó munkaerő, vagy a szabad természeti terület, amit tele lehet rakni gyárakkal éppen olyan fontos erőforrások, így működünk, ilyen primitív logika mentén és ezt nevezzük gazdasági modellnek, ennyit voltak képesek a 2. világháború utáni politikai elitek létrehozni, jólét-nyomor párok, szabadrablás, szennyezés, jólét és nyomor - vagyis a totális egyenlőtlenség a bolygó bioszférájának teljes tönkretétele mellett, mindezt egyre gyorsuló ütemben és megállás nincs.

Tökéletesen felesleges bármilyen illúzió, nem lesz változás, ugyanis a kialakult gazdasági modellek olyan érzékenyek, annyira ingatag alapon állnak, hogy a legkisebb szabályozási kísérlet is katasztrófához vezetne, így inkább hagyjuk, működjön magától az egész szarhegy, mint egy elszabadult monstrum és így nincs közvetlen okozója a bajnak, csak egy folyamatos sodródás egy végső pont felé. Hogy miért nem lehet szabályozni? Megpróbálták... Egy csomószor, de még az olyan primitív kérdésekben sem tudtak eredményeket elérni mint a széndioxid kibocsátás, kvótákat hoztak létre és röhejes, több évtizedes javulási határidőket, amelyeket azután senki nem tart be. A szabályozásoknak ennél sokkal durvábbnak kellene lennie, a felesleges műanyag tárgyak gyártását teljesen be kellene tiltani, ez banálisan hangzik...pedig nem az. A ruhaiparban például milliószám gyártják az egy-egy alkalomra, egy hétvégére felvett műanyagból gyártott ruhákat, milliárdos üzletágak épültek ezeknek az online értékesitésére, az EU-ban és az USA-ban több száz online webshopbabn adják-veszik a Kínában gyártott műanyag, ócska party ruhákat, amit egy-két alkalom után kidobnak, ugyanez igaz a palackozott vízre is... senki le se szarja, hogy gyakorlatilag mammutvállalatok abból élnek, hogy milliárdnyi műanyag flakonban értékesített csapvizet...árulnak, a műanyag flakon utána megy a tengerbe, tóba, erdőbe... persze azzal hitegetjük magunkat, hogy újrahasznositják...de valójában csak egy kis százalékát, a legtöbb innen származó műanyag azt az óriási szemétmennyiséget növeli ami az óceánban lebeg... meg a mikroműanyag szemetet is, ami 5mm-nél kisebb műanyag zúzalék és ezernyi tonnaszám lebeg az óceánokban... folytassam? húsipar...senki nem szabályozza, pedig a világ széndioxid kibocsátásank egyik legnagyobbb forrása és még sorolhatnám, de minek? teljesen értelmetlen, senkit nem érdekel, emlékszem a régi startup ötletemre, amikor egy olyan adatbázis és egy arra épülő weboldalt akartam csinálni, ahol mindenféle termék életútját, minden összetevőjének a gyártóját, az előállítása során felhasznált nyersanyag származási helyét, kitermelőjét - vagyis egy termékről mindent meg lehetett volna keresni, nos ezt ma lehetetlen megcsinálni, egyszerűen túl sok energiát emésztene fel egy-egy termék életútjának és összetevőinek az életútjának a kinyomozása...de a valójában ennek úgy kellene lennie, hogy egy ilyen adatbázisnak léteznie kellene és ebben minden gyártónak kötelezően regisztrálnia kellene a termékeit gyártás előtt, hogy figyelni lehessen mi történik a nyersanyagokkal és a gyártási folyamatok során, de ez elképzelhetetlen a kapitalizmusban, hiszen a verseny és az üzleti titok sérülne ezzel, vagyis magyarul: az van amit írtam, nem lehet szabályozni a kapitalizmust igazán hatékonyan, az addig fog működni amíg teljesen tönkre nem megy a bolygó.

remélem ez is kellően vidám bejegyzés volt, mert a vidámság és a jó közérzet nagyon fontos, ma péntek van bulizni kellene valahol majd este, elfeledni a munkahét fáradalmait, sok-sok alkohollal tompítva a valóság okozta neurózist, meg depressziót, így tesz több millió ember minden pénteken Londonban és milliárdnyi a bolygón, hogy azután hétfő reggel újra részt vegyen a nagy, közös bolygó rombolásban.

A végére még itt egy videó, ami az amerikai hadsereg emberi agy-szerű, mesterséges neuronok működési elvén működődő számítógépének egyik új sikeréről szól, amit a szémok faktorizációja terén ért el, nem írok róla többet, mert tényleg szép eredmény, videó itt. Aki nem értené a videó lényegét, annak azért annyi, hogy ez egy óriási eredmény és a titkosítási algoritmusok hatékonyabb feltörését teszi lehetővé, de ez csak egy felhasználási terület, ezen kívül egy csomó más dologra is használható lesz ha egyszer kiekrül majd ez a technológia a laboratóriumokból.

Sajnálom, hogy nem sok pozitív dolgot tudok írni...még fél óra és elmegyek futni, ma 10K a célom, de a 8K is elég lesz, mindig elmérem a távot és túl hamar hazaérek.

A végére még  a magyarországi választásról... nem nagyon akarok politikával foglalkozni, de ami Magyarországon történik az egészen egyszerűen elképesztő, két olyan párt a legnépszerűbb amelyik a szélsőjobbos eszméktől sem riad vissza, a harmadik meg a volt államszocialista rendszer állampártjának az utódpártja...micsoda szomorú dolog ez. Egy valóban polgárosodott társadalomban ez nem így lenne...a jelenleg legnépszerűbb három párt egy demokráciában marginális pártok lennének és a jelenlegi legkisebb pártok pedig egymással versengenének a hatalomért. Borzalmas, hogy 150 év alatt csak ilyen rendszereket és ilyen autokráciákat tudtunk létrehozni. Korrupció, xenofóbia, rasszizmus és társadalmi egyenlőtlenségek. Szomorú történet a miénk, a politikai rész nem érdekel, a politika ugyanis a kultúránk egyenes következménye, annak egyik vetülete, a politikai vezetés csak egy aspektusa a kultúrkörnek amiből származik...és mi ennyit tudunk, egyik elnyomó rendszerből a másikba bukdácsolunk, a rendszerváltás környékén a kilencvenes évek elején volt egy-két év katarzis, akkor létrejött néhány évre egyfajta demokratikus csírakezdemény, de mára az már rég elhalt és az első szembejövő problémára azonnal úgy reagált ez a kultúra, hogy bűnbakot és szentet keresett, egy megoldóembert, egy vezért és ellenséget és ez megy körbe-körbe, gyerekes, gonosz játék ellenségekkel és állandó harccal, valójában önmagunk ellen. Hogy mit okoz ez? Azt amit látni: társadalmi egyenlőtlenséget, társadalmi csoportok közti átjárhatatlanságot (vagyis aki szegénynek születetett az az is marad, ebben a mutatóban Magyarország az EU sereghajtói között van), korrupciót (ebben a mutatóban ma Magyarország a második az EU-ban) és elvándorlást, emellett meg... semmit. Szürkeséget.

sajnálom a gondolati csapongásaimat, most csak ennyire futotta, nem vagyok túl jól, úgy érzem kudarcot vallottam, a lány akit szeretek valójában nem akar velem lenni, örül ha írok neki, de semmiféle esély nincs arra, hogy a valóságban is együtt legyünk, mindent megpróbáltam, de sem találkozni, sem velem élni, sem közös kirándulást nem szeretne. Értem és tudom, hogy hiába próbálkozok, nincs válasz, nincs konkrétum, nincs semmi, szeret, de mégsem, nagyon fáj, de csak magamat okolom, mivel tökéletlen vagyok és teljesen alkalmatlan arra, hogy valaki velem akarjon lenni. némaság.

szeretek futáshoz készülődni, a zokni a legfontosabb, hogy ne legyen benne semmi, egyetlen kis porszem, vagy morzsa sem.