AOP34RtU731294O
Periszkóp nőtt a szoba közepére, a felettünk lévő
lakásba vezetett, ott is én voltam, háttal álltam magamnak,
és egy periszkópba bámultam, az afelett lévő lakásban
magamat lestem, amint egy periszkóp előtt toporogva,
engem figyeltem vele egy periszkóppal, melyben
magamat látom, amint engem bámulom, a felsőbb
lakásban, majd végül
mindannyian a csupasz padlóra
görbülve elaludtunk,
a falak mentén
durva, csiszolatlan ajtók sorakoztak, ólak vagy illemhelyek,
ismeretlen a hely az évszázad és a bolygó,
minden lakásban az ablaknál állok,
figyelem a szürkésszürke házakat,
a túloldali park díszbestiák búvóhelye,
nekik elsősorban
gyógyszeres dobozt játszottam,
altatóval töltött ezüst tégelyekből ittak,
majd hajnalig hosszúcsőrű, lábas csigákra vadásztak.
Paradicsomi pontosságok a szőrmével kibélelt égbolton,
levette a melltartóját - vörös és marshmallow csíkjait
porral kevert nyálával nyalta rá a Nap, csodáltam
a tökéletességüket, ahogyan egy jó kis
égboltkúrásból új hajnalt hoznak össze,
közben nem értettem,
honnan a merészség, hogy életben maradjak,
sőt meggyőzd,
magadat arról, hogy az ellenkezője bűn, mely
ellent támaszt a képzeletbeli pompás értékrend-listáknak,
kiugrani becsületesebb lehetne, ha létezne olyan.
Idehallotta saját szuszogás, volt-féleség lélegzete, apad
mintha dermedt vészkürt hangja újra kifújná önmagát,
az öntudatok szépívű oszlopdiagramja,
félig lenyelt indulat,
míg megfeszítve újraszüli félmagát,
érteni próbálnám
a szétpottyant kisvilágomat,
elaludtam: felőled remélt álomra várakozva,
vakondok fúrták előttünk a földet,
alagútevő hajófélének nevezték magukat,
imádtam a puha, feszénfekete bundájukat,
szárnyas oltár előtt izzadtunk, a közeli tavacska
békái a bőrüket hozzánk dörzsölték, vá,
vigyáztak ránk, a vihar
alábbhagyott, alantas, alattomos romok a fékeink, szét
mérgezett tüdők együtt trombitálása,
elefántcsorda vék
ony mellébeszélése, lakatlan peremeken facsart dirth
we have noticed that abhorrence they'd loved was more promising
I expected, behind your useless being, they pretended that
you were an accomplished but mocked delirium-factory;
thus you lived without a meaningful existence,
later: your not estimated failure that was multiplicated
in your fascinating garden were blinking between your jaws, and
showed all your hidden nothing,
and it hugged and clasped your remains without remorse,
táá. Egyszerű képtelenség orron át, esőcseppek betét
dala, lálálá, ezerrel felszorzott nill-díszek,
kopog kopasz kotor,
kolomp, korhadt, koldus. Mind ko?
Utalnál rá? Kössz.
Kárpitvörös pálcikaember izmok szankciói, beltéri
harc. Alapmakulátlanság. Ragacsos kőhalom, ráverték
közösen a hájnyálkát. Ergo, a Malleus Maleficarum újabb
kiadásban, sorozatok és szociálmédia - mindeki géniusz,
mindenkinek jár világ, ahh
durungot a kókadt pirinyódba, vagy ellethetnéked mor
ális feltarthatnékja,
ingervezérelt és kiöregedett repülőszimulátoros lettél,
elosztom, megmérem és kihagyom: elhagyom,
újra felébredek
amíg ezt az egészet el nem felejtem.
És ez akár öt percig is eltathat.....tttttt.
No comments:
Post a Comment