K44U39L
Az utcát valami teletöltötte mély, zengő üvöltéssel,
visszhangja leválasztotta az árnyakat a kerítésekről,
az ablakokon át sikolyokat szültek a házak, lassan
az üvöltéshez dörgölőzve, halk zümmögéssé váltak.
Percekig hallgattam, végül négy hajszálat kitéptem,
a fürdőszoba tükre előtt ácsorogva bámultam, hogy
a szellőzőn keresztül beáramló levegő ujjaim közt
hintáztatja őket. Végül a csempére hullottak, mint
terméketlen kígyók - melléjük tekerődztem halkan,
nyelvemmel köröket rajzoltam a földre, klóros ízű
méhek rajoztak körülöttem, tekintetemmel követve
őket az ajtóig, lassan pusztuló tudatommal vártam
hogy a sötét addig cirógassa a hátam amíg elájulok.
No comments:
Post a Comment