A gondolataim mérgezett terek szűk sikátorai,
Követhetetlen lépésekkel kéregetnek maguktól,
Indulatosan bezárulnak az üregek fedelei, belül
Patkányfejű díszlámpák és villogó műanyag baba,
Az utcán, csak deréktól felfelé látszódnak az emberek,
Tüskés faágakat húznak maguk után, mindegyik
Egy alagút felé tart, ami egy gépsor torkát rejtegeti,
Felfal mindent, képtelenség leállítani vagy érteni,
Hiába minden kód, a talány ugyanaz marad, fájón
Kaparja a nevét a téglafalba, mert egyetlen emléke
Önmagáról az az egy betűsor, ez soha nem volt igaz,
hasonló dolgok milliói közt élnek, térfeszületek
átütött lábfejű muslincái, korbácsot nyelnek show
buborékok fejük körül, teljesen eladták magukat,
megfeleltek minden elvárásnak: koporsójukat
a szupermarket legjobban látható polcára tették,
precízen működő emlékeztetőnek. Alvadásgátló.
Kaparja a nevét a téglafalba, mert egyetlen emléke
Önmagáról az az egy betűsor, ez soha nem volt igaz,
hasonló dolgok milliói közt élnek, térfeszületek
átütött lábfejű muslincái, korbácsot nyelnek show
buborékok fejük körül, teljesen eladták magukat,
megfeleltek minden elvárásnak: koporsójukat
a szupermarket legjobban látható polcára tették,
precízen működő emlékeztetőnek. Alvadásgátló.
No comments:
Post a Comment