Kétezerhuszonegy május harminckettedikén, egy napsütéssel elárasztott udvaron heverészett Cica, felváltva nyújtogatta a lábait a forró köveken és nézegette a körmeit, tegnap festette őket - a cicák állítólag nem szoktak körmöt festeni, csak ő - "bár a múlt héten az egyik szomszédjuk mintha fekete karmokon pipiskedve vonult volna végig a kerítés tetején, de amilyen ügyetlen, lehet, hogy előző éjszaka végigsétált egy frissen kátrányozott tetőn". - gondolta Cica, közben farkával elhessegetett egy darazsat az orra elől.
Miközben szorgalmasan, már-már elkötelezetten napozgatott és nem csinált semmit - eltelt a délelőtt háromnegyede, kora délután lett, a napsugarak az udvar túlsó felére kezdtek hosszabb fénycsíkokat rajzolni, Cicára árnyék vetült és ezt nem kedvelte, emellett kezdett éhes is lenni - nyújtózott hát egy közepeset és prüszkölt hozzá - amit Cicafalván "fúkálásnak" szokták nevezni, leginkább a "Frffffffff" hangutánzóval volt leírható ez a jelenség. Így szerepelt a hivatalos és kevésbé hivatalos irományokban is, a különböző változatai mindenfélét jelölhettek és ezeket csak a falu lakói tudták értelmezni.
A fúkálás után komótosan elindult a lakás felé, dolga volt. A tegnap összegyűjtött meleg, nyári levegőt kellett befőttes üvegekbe raknia, amit azután télen a Cicapiacon árult, a cserébe kapott aszalt gyümölcsöket és olajos magvakat körömfestésre és hajvágásra váltotta, vagy éppen új masnikat vett magának belőle a szomszéd kisváros bolhapiacán.
A meleg és napfényes levegő begyűjtésének nagy szakértője volt. Ha megfelelőnek tűnt az idő hálóval gyűjtötte össze a levegőt, ebben volt egy kevés napfény is, a teli hálókat a spájzban tárolta addig, amíg üvegekbe nem töltötte őket. A gyűjtéshez kellett tudnia néhány trükköt, például, hogy csak a délidőben van annyi napfénytartalma a levegőnek amit érdemes begyűjteni.
Útban a bejárati ajtó felé azt próbálta kiszámolni az ujjain, hogy hány üveget kellene előkészítenie és elmosnia, hogy legalább huszonkétszer el tudjon menni fodrászhoz november és tavasz között, arra jutott, hogy sokat, "a sok az pedig sajnos eléggé sok tud lenni, majdnem több mint a nem kevés" - sóhajtott és fújt egyet.
A ház bejárati ajtaja az utcára nyílt, egy kiskert és egy kerítés választotta el az utcától - fölötte egy tábla volt "Tejföl utca 17, Cicalak" felirattal, ami kicsit csálén volt felszerelve, de a lényeg, hogy a futárok és a postás megtalálja a címet.
Belépett a házba, még mindig ásítozott, felrakott egy kávét a kotyogóba és közben néha jegyzetelt valamit az asztalon heverő, nyitott füzetbe, ami egy határidőnapló volt és már két éve lejárt, de őt ez egyáltalán nem zavarta, néha bele is írta, hogy "Már nincs hely, kellene venni egy új határidőnaplót is." de azután nem vett, mert még talált benne helyet, a pontos dátumokat pedig leolvasta a mobiltelefonjából és tollal átjavította őket, így voltak olyan napok amelyek fölé más és más dátumok voltak felkaparva.
Közben elkészült a kávé, tett bele egy kiskanál barnacukrot is, ezt annyira szeretette, hogy mindig nyalt belőle egy kicsit, volt hogy benedvesítette a körmeit, hogy rátapadjon és szinte szemenként szedegette le róla a nyelvével. A kávé mellé vett ki a hűtőből egy kis sajtot és kiflit is. Előfordult - mint ma is, hogy nem akaródzott neki a széken ülni, ilyenkor a kávét az asztal közepére tolta és felkucorodott mellé és az asztal közepén iszogatta a kávéját, közben az ablakon át a madarakat nézegette. Régebben a cicák ebben a faluban is vadásztak a madarakra, de ezt ma már barbár szokásnak tartják, áttértek az olajos magvakra és a gyümölcsökre, bár állítólag időnként néha azt rebesgették, hogy egy-egy verébnek, rigónak és galambnak csak a tollait találták meg a faluban. Ilyenkor nagy dérrel-dúrral érkezett a rendőrség és nyomozni kezdtek, de még soha nem találtak semmi gyanúsat.
Közben úgy döntött, hogy a befőzést holnapra hagyja, mert a Cicameteorológia felhős időt jósolt holnapra és ma még gyűjtögetni fog, kihasználva a jó időt.
Ezért, miután megitta a kávét és a sajt is eltűnt a tányérról az edényeket a mosogatóba tette, utált mosogatni - most is ráprüszkölt a mosogatóra, közben húzta az orrát, majd elindult a nyári napsütés-gyűjtő felszerelésért az udvaron álló faház felé, vidáman lépkedett, mert jó idő volt és tudta, hogy ma legalább 10 hálónyi nyári levegőt tud gyűjteni, sőt talán még kánikula minőségű is lesz közte, amit télen nagyon jó áron el lehet adni az az interneten.
(folyt köv.)
No comments:
Post a Comment