dobozkába zárod múltad férceit,
poklod, hogy képes vagy emlékezni -
lehetne rosszabb, mint mindeddig,
évekkel korábbi mosolyok fogsorai
percek fakó vakolatára vetítve,
az egyszerűség leveszi nyakadról
a sokadszorra ráhurkolt kötelet,
végül minden folyamatos álom,
olvadt romjain jégemberként lépkedsz,
látod őket - szerelemet, ostobaságot,
végtelen listákat füstölsz érzésekből,
vackok, véletlenül odavetett szavak:
vitákból ellett kiabálások, békesség,
már nem érted, hogy mi miért volt,
fel tudod idézni - valójában mégsem,
a játszmák, frusztráció, harag,
féltékenység, részegség, ölelkezés,
séták, játék, ajándékozás, szeretet,
aggódás, düh, indulat, járvány, sírás -
bosszúból sodort ellenirányú vonalak
vastagodó választófalakká nőnek,
korhadt bánattá érve Holdból facsarva
szünetjelek nélküli sötétséget, És
a közös esőkben együtt sétáló szellemek,
mint önmaguk ellen dolgozó szalvétaemberek,
hígítatlan sósavat csepegtetve -
minden réteg halálára külön ügyelve,
hogy tökéletesen szétmarja őket,
nem hagyva semmi élőt emlékbe.
vitákból ellett kiabálások, békesség,
már nem érted, hogy mi miért volt,
fel tudod idézni - valójában mégsem,
a játszmák, frusztráció, harag,
féltékenység, részegség, ölelkezés,
séták, játék, ajándékozás, szeretet,
aggódás, düh, indulat, járvány, sírás -
bosszúból sodort ellenirányú vonalak
vastagodó választófalakká nőnek,
korhadt bánattá érve Holdból facsarva
szünetjelek nélküli sötétséget, És
a közös esőkben együtt sétáló szellemek,
mint önmaguk ellen dolgozó szalvétaemberek,
hígítatlan sósavat csepegtetve -
minden réteg halálára külön ügyelve,
hogy tökéletesen szétmarja őket,
nem hagyva semmi élőt emlékbe.
No comments:
Post a Comment