képek, betűk

Nem sokat aludtam, az új év, mint a régi, csak ugyanaz és ugyanolyan, mindenféle éles átmenet nélkül való. Ma és holnap megbeszélések, be kell utaznom Londonba a korai vonattal, amióta St Albansba költöztem egyre kevesebbet szeretnék utazgatni a belvárosba, mert bár a vonat 35 perc alatt beér és szeretek is az irodába bejárni, mégis jobb itthonról dolgoznom, meg itt tisztább a levegő és kevesebb az ember.

Magyarországon újra nagypolitikai szinten hamisítják a történelmet, egyszerű, végtelenül buta emberek és gátlástalan hazugok és gazemberek kreálnak politikai érdekek mentén mesterséges történelmet a többségében nyelveket nem beszélő, tudatlan tömegeknek.
A történelem hamisítása pontosan ugyanolyan mint minden hamisítás: gazemberség. Volt már ilyen a történelmünkben többször is és attól tartok, hogy még lesz is, mivel a többségi kultúránk igényli ezeket a hazugságokat és ezeket a hazugokat, akik cserébe a hazudozásért hatalmat és gazdagságot kapnak a polgárosodni képtelen többségi magyar társadalomtól.
Ezek az emberek nem a valóságot akarják megismerni, hanem ideológiát, hitet és kibúvókat akarnak, áldozati pózban akarnak tetszelegni és teljesítmény nélkül akarnak elismerést - az ideológusaiktól megkapják ezeket a hazugságokat és ettől bár nem leszenek jobbak, vagy okosabbak, de kapnak valamiféle identitást, ami bár őszintétlenségre épül, de nem igényel mélyebb szembenézést, vagy önvizsgálatot, nem kell kellemetlen kérdéseket feltenni és azokra válaszolni. Pontosan olyan a mai, kortárs magyar többségi társadalom mint a szellemi elődeik voltak a Rákosi, Kádár vagy Horthy korszakokban: maradiak, rettegnek a versengéstől, nyelveket alig beszéllnek, xenofóbok, rasszisták, bűnbakra vágynak és fennhéjázóan ostobák, szeretik az előnyöket, kiváltságokat. Emellett dübörög a fasiszta propaganda családról, nemzetről, kereszténységről, miközben a leggátlástalanabb anti-kresztényi propgandát folytatják embercsoportok ellen, miközben családok tizezreinek a nyomorát konzerválják és aki nyomorba születik, annak az esélye a felemelkedésre szinte nulla. Ez is csak a szokásos, ilyen is volt már, nem is lenne ebben semmi különleges, csak inkább végtelenül elkeserítő és szomorú, hogy Magyarországon és Európa más országaiban is a neo-fasizmus újra ekkora teret nyert, ráadásul a közép-európai országokban modernizálták őket, összekeverve Kádár-romantikát és Horthy-romantikát egy kis Goebbelsi-propagandával és szorgalommal és egyre harsányabban és következmények nélkül hirdethetik a legelvetemültebb hazugságokat az interneten és a hagyomásnyos sajtóban. Ez az oktatási rendszereknek egy olyan csődje, amelynek még súlyos következményei lesznek.

Emiatt nem lehet hazaköltözni. Minek? Egy olyan szűk kisebbséget képviselek a magyar társadalmon belül a nyugatos, liberális és konzervatív értékrendemmel, amely alkalmatlanná tesz arra, hogy elfogadjam a többségi magyar társadalom számomra élhetetlen szellemi és morális közegét.

Lassan indulok, az év első munkanapja. Semmi különleges, semmi fura.