képek, betűk

Tegnap havazott St Albansban, most értem be a belvárosba, itt nincs hó, de hideg igen. A Nagy Kövér Madár hajléktalan férfi ma nem ült a fészkében, szegény egy helyben ácsorgott és néha tett néhány lépést saját maga körül, toporgott. sajnos nem tudom őt bevinni az irodaépületbe, jó lenne ha ilyenkor, amikor nagyon hideg van, a hajléktalanok beülhetnének az irodaépületek alsó szintjére és kaphatnának meleg teát, kávét meg reggelit, ettől talán nem omlana össze a kapitalizmus, ha csak egy kicsit is, de szerintem lennének sokan, akiket ez nem zavarna, ma már úgyis ciki és szánalmas a társadalmi elszeparálódás, ahogyan az öltöny és nyakkendő se a társadalmi státusz szimbóluma többé, hiszen ki jár ma öltönyben és nyakkendőben? Az ügyfélszolgálatosok, értékesítők és nagy ritkán egy-egy elvetemült gazdag, de amúgy farmer-póló, sportruha-póló, futócipő-sportruha-farmer-póló, használt ruha, egyszerűség és a kényelem a mai kor divatja, legalábbis Londonban, eltűntek a formaságok, persze vannak akik ragaszkodnak ezekhez a baromságokhoz, amelyek nem pusztán a formalitások miatt szánalmasak, mert önmagában az öltöny-zakó-nyakkendő-inggel, mint viselettel nincs semmi baj, akinek tetszik az hordja nyugodtan, de társadalmi státuszt, anyagi helyzetet, vagy egy cégen belüli vezetői pozíciót nem jelölnek többé, a hajléktalanok viselete tehát senkit nem zavarhatna - mármint viselet szempontjából. A látvány, a szag meg: nos, igen, a mosdatlan ember szaga nem kellemes, de én úgy fogom fel, hogy ez a kapitalizmus valódi illata, a mosdtalan nyomor szaga, meg az a halála előtti utolsó stádiumban agonizáló, kifosztott bolygónk elsiratottsága, aminek szaga nincs, csak sikolya, mármint képzeletbeli.

Az egyik ismerősöm, A. és a barátnője Laos-ról posztoltak egy fotót a Facebookon, világkörüli úton vannak éppen, két hónapja indultak és egy évig fog tartani, éveket spóroltak rá, most megteszik, gondolom nem bánják egy cseppet sem, hogy addig nem dolgoznak. Micsoda hülye mondat volt ez...

Legyen nyugalom és derű, csak ennyit kérek mára.