képek, betűk

Nem vol túl jó ez az ébredés, mindig hirek olvasásával kezdem és most az első hir az volt, hogy itt Manchesterben, körülbelül két kilométerre innen, az Arénában terroristák robbantottak és 19-en meghaltak. Sajnálom nagyon és nem is nagyon van kedvem mit írni, csak jól ismerem azt a környéket, négy évig jártam arra minden nap reggel és délután, munkába menet és délután gyakran láttam sorakozni ott embereket, mindenféle koncertre várva.
Nem akarok ál-szentimentális és képmutató lenni, hiszen engem nem érint személyesen ez az egész - nem veszítettem el senkit, egyszerűen csak... bámulok és iszom tovább a zöld teámat. Csücsöritve hallgatom a hajnali rigókat és nem értem, hogyan képesek az emberek ilyen gonoszságokra.

Legyen egy kicsit csend, menjen ki minden a fejemből. Tegnap vettem organic, kínai fehér teát, olyan könnyed, áttetsző és engem is átlátszóssá tesz ahogy iszom, a kellemesen halszagú íze mindenféle emlékkel tölt meg, az egyik bejön, a másik kimegy - amikor Budapesten éltem mindennap ugyanígy, teával ébredtem, majd később itt Angliában átaszoktam a kávéra, mert nem találtam olyan üzletet, ahol jó minőségű zöld, fehér, vörös, fekete teákat lehet venni, de megérte a fáradtságot a keresgélés. Egy kicsit súg a csend, mint amikor belehallgatok egy búgócsigába.