KJHÉKJHÉKJlner.fm132,4m r-.1,

sejtések, az aránytalan, elnagyolt bajunkról
előjelek nélkül támadó cipődobozok
vidámságok füzérei - csak lógnak ott
"megalvadt olajos dér lötyög a szájukból" - fütyülé
sikerféle, rossz a rosszabbnál
magány - betegség, vesztés
okkal vergődsz, egyes szám akármelyikben
ugyanaz mintha nem, akkor is ha mégsem
üresen kongó közönyözön
harmadszor ébredek ma éjjel
magam alá gyűrtem mindent amit elértem
a kávé után visszaalszok
fémrugók zihálnak a mennyezeten
fel-le - a szőnyeg bodrai utánozzák
mint házi készítésű hangszóró
túlpumpált basszus vergődője
topogás oldalt, ugatás a távolból
izzadnak a sarkak
"éjjel húzza ki a kukákat"
"a műanyag kerék zörög a kövön"
ráadásnak
krákog
az utcán sikoltanak
részegeket ürít magából egy cab
a képzelgés elringat, mások másabbak
ők is én vagyok, nem hiszed?
szuperhős leszel, kobaltport keversz a teádba
minden önző baromra fémkupakot csavarsz
világít a szád
mikropatkányok jönnek ki belőled
tűként használnak
saját beleiddel fűznek fel
fecskéket hímeznek a combodra
apró pacsirtákkal folytatják
elalhattál, fémkockákat sírtál
letépték a szemhéjadat
dúdolod AZ kérlelhetetlen rugók ütemét
ha lenne idült percepció ebben a köpedelem életben
lihegve várnám, felugranék rá
a maradásra felbujtó dologok szüksége
mosolyogva mész velük a vécére
jobb lenne, ha nem lenne?
titkok ablakain belesni, vágysz....
ha maga elé engedne az ördög a sorban
mi történne pontosan?
talán elfogadnám - attól lennék jobban
és mennék