nb puszlkhntul puszt

Gümü a manó kihullott egy tobozból
vadméhek lábáról próbált virágport nyalogatni
hulláját körbetáncolják, Alattuk
a Duna
paducokkal, márnákkal
a fenéken morcos szivárványharcsák
búcsúztatják
a folyó cipeli, forgói bőrén pörgeti
langyos iszapba temeti
láthatatlan tudatának kozmonautái
a Sehol bolygón landoltak
Cicával és Pelikánnal táncoltak
a folyamatos jelen megszakad
selymet tölt belé
majd orrlyukain át kihúzza belőle
trükk, Majd
az újkörtéket nézi, Alattuk
éretlen ribizlik, félig zölden - alig vörösek
egy szarka a szerszámosláda kátránypapírján szteppel
konyhaablak mögül figyeli
a törékeny biológiát
a szörnytelep szövevényes szabályai közt él, Mint
láthatatlan gombafonalak egymásba kapaszkodó tekervényei
ha nincs ember a közelben - működik
míg nem akarják kiaknázni, kitermelni - megmenteni
összetört a világ
darabkáin halott állatok, utolsó mozdulatukba meredten
párducok, baglyok, korallok, rókák, zsiráfok, bodobácsok
még láthatod őket
talán utoljára
folyamatosan elpusztított formák
miközben.... Azok
gombokat nyomkodva
kíméletlenül pusztítanak