fdfdsfgsdfgsdfgsrfgsdfgsdfgsdfgsdfgsdfglrktn,dfmg.dfm gnmdsf ggv

Csak a betűk maradtak belőled
festett fadobozban bújtatom. Itt lakunk,
lépkedünk, működnek a szerveink, Fülelek
Álmaim sétája végén, part menti fákon
magam árnyékát látom, Istentelen dísz
Őriznem kellett volna, csalafinta élet
különben mi? Ennél rosszabb? Hamarabb
múlunk, mint ameddig létezni tudunk?
A felejtés pszichológiája kibúvók sorozata
jeges önzést löttyint a szomorúságra
Falainkban kuncognak a téglák
Zenét hallgattam, de idegesítettek
a könnyűzene évtizedek óta önmagát
ismétlő önparódia, Szánalmas csáléság
Elfojtok, esténként afáziásat játszok
Barátaim a növények ragaszkodnak hozzám
Egymás gyökerét fogva grimaszolnak
bús, sötét lombjaikban a levelek
összebújva más világokról álmodnak
Az ásványok csilingelnek a falakban
szeretnének kijönni, sétálni egy Nagyot
Indulnék, a padló aprókat reccsen: felnézek
csitt, csitt - nehogy felébredjenek a pókok
este sokáig ringattam őket míg elaludtak.