pqppq az otthonszagú döghajnalok bája dndjdjdd3591

Falubéli kutyák csaholással szántják az éjszakát
sündisznó zörög a hátsó udvaron - feldönt valamit
még teljes a homály. Az Ekecs-szag beleng a szobába,
széttépi a szúnyoghálót. Pöcegödrökből, forróságból,
frissen nyírt pázsitból párologhatott elő, régebben
volt benne széna és földszag is, de ezeket nem érezni,
vagy ki tudja - az illatok változnak (az emberek kevésbé).
Rosszmese Világban a helyi negatív parasztromantika 
bármit szétrombol, s bár szándékosságában kérdéses,
Facebookon, TikTokon, TV-n és márka-függőségen élvez
összeesküvés-elméleteket mannaként fogyasztva vicsorog.
ó...nem folytatom, nem tudom, nem ismerem és kedvelem,
egyetlen helynek sem kellene ennyire elszigetelődnie,
ha létezne a világnak vége, jobb helyet nem találhatna...
Még folytathatnám a példákat, de minek? Fokozatosan
hajnalodik, a tücskök már elfogytak, kabócák érkeznek,
a szilvafákat fügefák váltják le, s talán néhány év múlva
örökéletű banánfák sorjáznak majd a gabonaföldek helyén,
a falu szélén narancsültetvények, a körmeneteknél pedig
saját termesztésű olajfa-vesszőket használhatnak a hívek...
A Semmi fokozásaként - néha elzúg egy kamion a Fő utcán,
a kakasok kis időeltolódásokkal kezdik a kukorékolást,
a Kisekecsi utca alkoholistái nemsokára ébrednek,
öt óra körül már slattyognak a közeli kisboltba
az első adagért - majd napközben újra és újra,
amíg a nyugdíjból, segélyből futja, vörös fejjel,
lencsegombbá meredt tekintettel - ámulok rajtuk,
biológiai csodaként léteznek, testüket évtizedeken át
alkohollal, cigarettával mérgezve roncsokként ---
cukorbetegen, szívbetegen, ocsmány állapotban,
de túlélnek, s bár kihalnak közülük, újratermelődnek...
A szellemi posvadtságnak - mint az éjnek, van saját szaga,
a szikkadt ganédombok a fő fűszere, meg a környék legfőbb bájai,
a makacs ostobaság, a nagyhangon mért kivagyiság.
A szolga-úr kettősség évszázados hagyományainak
archaikus élce kacag - magában, odahaza veri az asztalt, erősködik,
de odakint kussol, tudja a helyét, csinálja amit parancsba kap.
A szolganépek bája: az igahúzás és az öltöny tisztelete.
Az orvosok, ügyvédek, politikusok és a gazdagok előtt
földig hajlonganak, rettegve minden ellenállástól.
A változást ördögi összeesküvésnek vélve ébren alszanak.
De nem ítélem el, nem bántom ezt a helyet, csupán tájleírás.
Húzom a futócipőm, veszem a hátizsákom,
a sötét szürkül, az elidegenedés beinteget az ablakon.