mfnfnfneke,m....... eff

egy ibuprofén gömbjével kergetőzök
rövidke lábain menekülne
puha szőnyegbe süppedünk
a körömnyíró figyel, izgalmában öklével üti a földet
iázva üvölt
tengerzúgást hallok
fogakat növesztett a szél
ez a brightoni rokona? vagy ő maga?
a móló rozsdás gombái közt indulókat fütyül
elveszítettem az időérzékelést
sfddg hjkk llllmn együtt lépegetünk
a zsilettpengével játszó habokba lépek
lenyúzza lábfejemről a bőrt
tutajként lebeg
szerzett sebeim vörös foltokat hagynak
a tenger új ruháján
megsajnálsz, elrohansz a kisbolt felé
cigit vennél nekem
apró medúzák csinos kalapjaival fizetnél
féltél megkérdezni a nevem
sose mondtad ki a nevem
nincs is, már én se merném használni
holnapra meg kellene gyógyulni
elkapom az ibuprofén-t, beleharapok
alig kisebb nálam, visszatámad
menekülne, lerázna, megsajnálom
de megeszem, keserű húsán fintorgunk
kacagsz
vajon gyógyítja az őrületet?
éjszakát rajzolunk magunknak
kátránypapíron pettyek, alakzatok
a Fiastyúkra még futotta, de
Hold nincs, mert elfogyott a festék
elrejtőzünk
végül is manóként ez érthető
a sötétben
egymás mellett ülünk a mólón
iszapot és algapürét kensz sebeimre
állítólag szárítanak
mesélsz
"a városban már nem élnek betűk"
"az idő is elköltözött"
"a naptárakból tüzelőt gyártottak"
"pénz helyett csókot használnak"
nyelvesért már kunyhót is kapni
lassan visszasétálunk az állomásra
egy homokszemmel a lábujjaim közé találsz
nevet a tenger, sós vizét vidáman ránk fröcsköli
integet mialatt eltűnünk
a partot lassan felemésztő párában
nem tudhat rólunk senki
ezért hullámaival lemossa nyomainkat
a parti homokszemcsékről