képek, betűk

Alexis Preller dél-afrikai képzőművész képei Paul Gauguin legjobb munkáit juttatják eszembe, írom kicsit álmosan, (annyira próbálom nem szubjektíven nézni a dolgokat, aztán mégis mindig megtörténik az elemzés és a belső filtereken való áteresztés). Az alkotásai nagyon eklektikusak, mintha egész életében nem talált volna magának saját kifejezési módot, valami megtetszett neki, például Klee, vagy Fernand Léger egy-egy alkotása és próbált volna valamit festeni a stílusukban, belecsempészve valami sajátot. Az ilyesmi ritkán sül el jól, Alexis Preller munkáin se látom ennek semmiféle pozitív hozadékát, nem nagyon fogtak meg a munkái. Erősen középszerűnek tűnik számomra.

Alexis Preller, Candles and symbols on a beach,1950

Minden érdekes lehet amit az anyaggal művelnek "művészet" néven, bármilyen anyaggal, bármit, akkor is ha nem anyag, hanem pl. fény, bármit amit valaki valamilyen alkotási folyamatként hoz létre, nevezzük el képzőművészetnek. A dél-afrikai képzőművészeknél akadtam most el, próbálom megismerni, sajnos nem tudok odautazni, de sok kiállítási katalógus és galéria elérhető az interneten.
Kirsten Beets-ről például nem tudtam eldönteni, hogy mennyi a munkáiban az irónia és mennyi a komolyan gondolás, elképzelhető, hogy én több iróniát képzelek beléjük mint ami a valóság, ezért tévedek, néha nehéz átlátni a koncepcióját. A következő művész Kenrick McFarlane volt, akinek utánanéztem, egy galéria katalógusában láttam néhány munkáját, sajnos egy tájképen kívül nem tudnék jót írni a munkáiról, így ellapoztam gyorsan.
Most már csak olyanokrólfogok írni akiknek a munkái megfogtak és megérintettek, mert nem akarok senkiről semmi negatív dolgot összeblablázni, mivel én nem vagyok kritikus, egyszerűen csak összegyűjtöm saját magamnak ezeket az információkat.

Ha valaminek semmi értelme akkor az a művészet nemzetek szerinti kategorizálása, mintha számtana bármit is, hogy ki melyik szegletében született ennek a telibeszart bolygónak...

Az egyik kedvencem Frohawk Two Feathers. Az ő a festményeinek a tónusa és alapozási stílusa Egon Schiele munkáira emlékeztet, (ő nem dél-afrikai, hanem amerikai, Chicagoban született). Nagyon érdekesnek tartom a munkáit, a legtöbb képe valamilyen nem-szögletes határok közé van zárva, pl. kör, vagy szabálytalan forma. Az egyik képe egy térkép, mely a karibi térséget ábrázolja, de a legtöbb festménye valamilyen szinten kapcsolódik valahogyan az identitás kereséshez, vagy az identitások keresésésének abszurditásához, de nem tűnik annyira bonyolult léleknek, hogy az identitáskeresést viccesnek tartsa - bár egy jó adag iróniát is érzékeltem a munkáiban, ennyire mélynek nem éreztem.

Frohawk Two Feathers festménye

Bevallom, hogy nem szeretem amikor egy művész nem képes kitörni a kultúrája keretei közül és például népművészeti motívumok, vagy szimbólumok megjelenítésével a saját kulturális identitását próbálja belevinni a művészetbe, ezzel persze végül is nem művészetet csinál, hanem valamiféle nacionalista politikát. Persze vannak kivételek, ezt is lehet hitelesen és jól csinálni, de nem sok példát tudnék rá most előhozni, ez olyan, mintha én magyarként Mátyás király fekete seregét, vagy mondjuk csallóközi népművészeti motívumokat használnék önkifejezésre, természetesen megtehetném, hiszen vannak olyan helyzetek, amikor el tudnám képzelni, például öniróniát alkalmazva, vagy az emberi lét abszurd magatartásait elemezve, nade, hogy ezeken kívül... Ez az egész néhány afriaki képzőművészről jutott eszembe, akik a törzsi kultúrát és annak szimbólumrendszerét nem képesek kinőni és számomra ez pszichológiailag érthető, de művészetként nem nagyon értelmezhető.


A dél-afrikai művészek közül Marlene Dumas-t szándékosan kihagytam, mert őt mindenki ismeri.

Megint szombat hajnal van, már csak hétfőn megyek oda, arra a munkahelyre. És vége. Nem is vesztegetek erre több szót.

Egész este rettenetesen éreztem magam, nem bírtam tovább és elbúcsúztam, soha nem fogom tudni feldolgozni azt ami történt velem az elmúlt hónapokban. Erről nem írok itt többet. Olyan csendben akarok élni mintha nem is léteznék.

Jövő hónapban Roger Ballen fényképeiről szeretnék egy albumot rendelni az Asylum of the Birds.