képek, betűk

Mg735te!53KlMneW

Mikor kerestelek, hajnal s éjjel bőr ugyanaz, szétszakadt,
értéktelen tollpihék milliárdja, hullott mint sebtapasz,
fogaink vicsora egyenlő volt, nem kevesebb és nem több,
összeadtuk és pontosan kijött. Lehúztam a bugyidat, féreg
csípődön kinyílt minden átjáró, együtt ettük meg a kéklő
kagylót, nem volt kímélet, feltételes kiáltó. Kopogott az eső,
kikapcsoltuk és hátradőltünk, éjfél körül, borotvát húztunk,
rajtad párducmintás tanga volt, rajtam supermáriós trikó,
féltünk, vártuk, hogy behorpadjon az ég és a baszott galád,
haragudjon kicsit, fekete mosolyt húzzon véres bajusza alá,
égessen fel mindent, legyen sérve, legyen könnye - valami,
ami kibillent a tétlenség másolt, mosoly-gyök szorzatából,
adagoljon gyűlöletet, reggelire gyengék koporsóit, sokat,
több gyengeség: erősebb a hatalmad, sok áldozat, nagyobb
ambíciód - szorzatok, érzelmi korrupciót. Adjon jót, békét,
Jézuskát, keresztényi meleget. Horzsolt, ismétlődő hegeket,
hol akolban összebújtok Te, s megváltód, királyod petyhüdt
gyomrát, hol nem vagy több, mint elárvult és ijedt áldozat.