képek, betűk

Olyan szégyen, melyekhez
képest a gyengeség jel,
egészek lábnyoma
a fél-negyed
lépéseink előtt,
mintha augusztus
lenne, az árnyékok
kilégzése forró,
elmondhatatlan egyensúlyt
választanék,
valaki arc mél méltán,
darabosan sétálni,
csak lebegne.
Eggyé egység
s és kátrány a tüdőben,
az árnyákok zsilettpengék
szétvágják a járdákat
a fehér falak
árnyai mentén,
a lépéseim
földre hullott
napraforgók.
Volt ma minden,
beszéltél
a műanyag szülőkkel,
apád közben aludt,
jobb mintha nem
lenne semmi?
Mások pedig elmentek,
magadra szórva valamit
abból amit ígértek,
ha leszel, ha tartod,
ha kitartasz és ha nem kérsz
előzményeket. Egyetlen.

A redőnyök között,
négy centis résekben
a táj feldarabolva,
majdnem minden zöld,
az ég és az gyep,
keresztben néhány
barnás vonal. Reszket
a képtelenségem.

A cloudwater könnyű,
nedves szellentése,
felhők szörke bodra,
lent kicsit sötétebb,
pecsételés.

Nem használ a jobbra dőlés,
sem a vád és ninc
solyan, nincs
olyan, nincs semmi, csak
a vállalhatatlan táj.

Függ az égen a dáliák
rongyra írt dala,
alábújni szomjasan,
alant e vad. Vadul e.
Sovány az elégedett,
ség táj, tovarángat,
folyik a fémkanális,
belédrózsa, mikor
alszunk?

Elvont vérgörcs, tikkadt
a parancs, felső szomszéd
sikolya, mintha valaki
élne a burokban, abban
a zselében, hol csak holtak
vannak.11111111 valami
mosolyog.


Nem akar, alv, szegletes
záradék, olyan voltál,
selyemarcú, ütöttél volna,
eresztékeken bábozó
szólhtalan, seregély,
seregél y fészek,
egészen fekete
csoportokban, aludj,
álom kérek szókatlan,
szerepel,
szerepsöpredék régiers
olvasztóba.-
esetleges. gyer, éljenek.
elmúlik az a homály,
érdemek, sebek,
szepentek, szszsz.
felüllnék és őriznélek.