A levegő át van szőve láthatatlan, fehér
zsinórókkal, köztük lépegetünk, felhúzott
térd, vicsorgás és kerülgetés: ugyanabba
az irányba; látszólagos célokkal, jó lenne
ha aranyhalak lennénk, alig néhány percnyi
indulatokkal, koccanva tükörképeink előtt,
ahol az elválasztó utolsó trükkje: magunk
képében gyönyörködve, menekülnénk tőle.
Talán csak ennyi a minden, óvatosan kutatás
abban az Össz-ben amiből a jelen éppenje
formázva lég selyméből, átüt rajta a van
magánya mindegyikünk magja, mint egyetlen
szilánk magunkba rejtetten, csak érinteni
ne kelljen, hiszen olyan formákat pattint
amelyektől menekülve: ringatóznunk szabad.
Aludj tovább, ha légzésemmel zavarnálak,
hagynám visszaájulj, titkon lesném, mint
mosolygod ki a világot, álmaid közben te
tudsz legkékebben megizzadni, hajtincseid
úgy nedvesek, mintha harcoltál volna, tán
ellenem, nekem a szörny szerep, te pedig
az áldozat; ha bonyolultabb lenne, fájna.
Welcome!
This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.
Tuesday, 16 April 2019
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Author & Copyright
Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved.
This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission.
Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.
Blog Archive
-
▼
2019
(172)
-
▼
April
(19)
- ma lettem negyvenkettő az első üzenet egy légitárs...
- Az autók lámpái, a hófehér csempéken, a konyhában,...
- Alvadt ez a kép, faágak szűrnék a kerge napsugarak...
- Eleven reszketésed a padlón, megkopott szem-nyomai...
- Olyan szégyen, melyekhez képest a gyengeség jel, e...
- Olyan világ, eresztéken lógó azaltan rosztal dúl, ...
- Olyan zugok, amelyek a hétköznapi dolgok hártyái m...
- közeledni vélni a mély időket, hogyan lehet ez a r...
- A levegő át van szőve láthatatlan, fehér zsinórókk...
- Az a magas felhőcső az egyetlen, ismerősöm, mert m...
- A kapu mellett, a fenyő előtt kövér vadgalambok és...
- A csütörtök hajnal Londonban már hétvége, munkába ...
- Elugrok szendvicsért, hátha lesz űtközben olyan il...
- Válaszul álmodnék még, hártyák a világnak; ujjaid ...
- Egyenesek háromszög árnyakon átszúródva hallani a ...
- kjh jó volt átfolyni a vonatból az állomásba,,, cs...
- A tetőn ereszek szügye, meghajolva karnak tűnnek, ...
- Szokott kedd, mint hallgatás, ülve magamban, múlt-...
- Kinek a hangja melegágyam, levegőnk érett szótlans...
-
▼
April
(19)
No comments:
Post a Comment