képek, betűk

sugarakkal koptatott emlékek [ üss ], szekrények mélyén, véglények tapsolnak, a tenyerükön bálnák, fújják a vért, át mindenen, nem néznek málnát sem szedret, a szögletes nadrágos nő, ahogyan átlibben a zebra hátán ---- arca, mint, egy, sáskáé, a zsákmány, előtt úgy tesz, mintha ő lenne zsákmány

eltűnt időknek eltűnni vágyó emlékei értéket mímelek ki-ki ugrom R. háta megül; integetek a távolban a költészetből alakuló giccsek a tömegnek; tápláléknak készül megnyugtatja a seregélyeket

a parkolóban a kövek fekete árnyékokat kaptak A vadszőlővel átfuttatott járdaszegélyen púpokat domborítanak a zsíros nyakú munkások és ahol egy éve a szövött szoknyás lány gumi papucsában átcsoszogott most egy lefolyó rácsa lik-zik mintha börtönablak lenne Ott az udvar padlózatán tőlem 70 centire egy autóabroncs visszapillantó-tüköre de lényegtelennek látom innét és szórakoztat hogy Breton mintájára giccset csinálhatok a félig automatikus szöveggel hogy azok is megértésék akik amúgy meggyilkoltak egy közepes méretű kalapáccsal


nemsokára akarok majd én is és éppoly Mintásat mint gyerekkorom hangedlijén a kis mackók vagy mint bárányfelhők torokban Ellenek A szomszéd szobában köhécselnek és összekötődnek szemgolyóikon keresztül egy dróttal hogy szerelem csírának fogják fel nemi szerveik különbözőségeit AAA gépekből áradó forróság a billentyűk következetesen és tudatosan követik az ütleget az ital-automata ásítozik ha oldalról nézem akkor a folyosó csempéi lábnyomoktól zsírosak Leteszem a fejemet a földre ahogyan gyerekkoromban a síneken a vonatokat hallgattuk és olyan mint egy táj; úgy sejtem hogy fél óránként maszturbálni szeretnének tilos mert a lényegtelenségek sokkal fontosabbak az életnél a maszturbálásnál a lélegzetnél a inkább lassan csipegetünk a szarból ahelyett hogy

odébbállhatnék csak lépni kellene nagyot a semmibe hogy integessen mélyről a gyávaság és körbe sétálnék a bolygón; minden álmot be-kellene-teljesíteni de ha csak minden harmadikat sikerülne már akkor is megérte volna de ha minden ezrediket sikerül csupán ahogyan a rabszolga-gépeknek általában sikerülni szokott: akkor inkább a kötél kilógó nyelv

öltönyben rózsaszín ingben szép szőrtelen lábszárral bolyhot tol maga előtt
a közös wc-ben otthagyják szagukat néha egy-egy papírdarabka a földön most épp zöld árnyalatú a papír húgycsepp a kürtő előtt szétkent és szétkenetlen néhány fanszőr és testek elhagyott illata kis tükröd

lezser lófra és bolondos önmagát teremtő Evőgépek Közt
begyalogolnak, leülnek, megbeszélnek velem együtt unalmasak szánni valók és nem érnek túl sokat csak amennyit termelnek; a frusztráció tapintható vér nincs egyikünk

fülkagylójában sem a körszakáll ételszagú lehelete lábgomba és rejtett Ének Temetője --- lovakat ápolnak alsónadrágjukban Egyként úgy nyihog Szegény farkával lesöpri a rabszolgatartók és rabszolgák arcáról a napfény vájta réseket csőrt és papírvágókést ragaszt helyette Az üdvözlések és a pillantások keserű hazugságai a szerepkörök kimérése a valóság felcserélése szerepjátékra A vízcsapból a szűrt mályvavirág és a levendula kikevert szintetikája

a technokraták naiv hite gügyög szemben ott a visszarévedők dühe Gurulnak a magyarázatok a jóslatok ott hátul a nagy beszéd-gurugatás a kerék feltalálása előtti aranykorban amikor még dinnyemag a hegyoldalban a Haladók Körbeveszik Őt mint szentjei akármelyik istent megmutogatja és bár most a pénz és az erő a legfontoabb mint már évezredek óta hazudnak néhány percig majd a hazugságot igaznak kikiáltják és közösen vihogva huncutul elfordulnak kezüket a szájuk elé A Kék vonatok csikorogva a szőnyeg morzsás lett lemetszi kezeimet nem merek feléjük nézni nem merek levegőt venni várom hogy szabaduljak elbújhassak


a túlélők geometriája: erő-egyenesek erőszak-görbék ítélet hálók elviselem mazochista énem fekszik előtted persze letakarva farmerban ingben és gallérban egy irodában esetleg boltban - kérem pisszegj vissza az ajtó mögül ne hagyj egyedül Megfigyelnek Felmérnek Lemérnek kiadnak kiosztanak az egyik sem jobb a másiknál ami Mit nevezel civilizációnak ősmajom a számítógépek vagy az autók buta monotóniáját vagy miért nevezed butának hiszen ez a fejlődés vagy miért használod a "fejlődés" szót vagy bármi: vélemény ítélet norma unalmas : kimondva leírva : beszélő fejek : kis kerek szabálytalan gömböcskék érzékelőkkel termelik a véleményt vég nélkül és felmetszem és végignézem ahogyan elúsznak kis ernyőim abban a röhejes vörös csíkban
54362 3erfzwertwertwre