CHRISTOPH RUCKHÄBERLE:
Untitled, 2005
Oil on canvas
HALIM ALKARIM
UNTITLED 1 "WITNESS PORTRAIT" SERIES 1/3 Ed 3 +2 AP , 2004
lambda print
59 x 117 inches
Heike Ruschmeyer:
Die langen Schatten II
1985
nincs mögöttem semilyen történet, csak felnagyítom a dolgokat, nem engedem láttatni a valódi mozdulatokat, hangokat, gondolatokat - félek megszűnök úgy létezni, ahogyan megszoktam, a rémület végén ott a lábbal való tiprás és a hangok, melyeket úgy adok ki mintha semmi nem lenne már fontos. az írásról azt mondták, hogy gondolatokat közöl, hogy formája van és megérthető - elhittem.
Joan Jonas (at Yokohama Triennale 2008)
Reading Dante
"Mintha kilógna valami - teljesen egészségesnek és egésznek tűnik."
"Nincs indok."
"A művészet elveszítette a."
"A képmutatás "
"mintha megszűnne."
ugyan így ül ő benne a székben, és az ablak engedi, hogy kinézzen magából rajta keresztül
"az engedély nincs megengedve, újra kell gyártatni "
"fontos és fontosabb jelek"
i.vel találkoztam a vonaton, kopasz, pici fej, félős mosoly
nincs mit érezni
10 év a kalapban de nincs füle
ott ragadt ahol azok a nyulak amelyek örökre eltűnnek
a Mail art gyengéd bprzongatós bájos keserűsége, soha nem adtam fel a küldeményeket, mindig 1 évet várok, azután , összetépem
nem akarok jelet hagyni
a blogokat is törölni kell
tudom: a keresőrobotok befalnak
de az legyen nékik gyomorrontás | nincs érdeklődés
szép mint a gondolat
ami nem jön elő ha hívják akkor sem
titok a titokban
COSEY FANNI TUTTI:
'WOMANS ROLL'
A.I.R Gallery,
London, UK. 1976.
ki emlékszik rád? erre sem. arra sem. majd ha elfogynak a helyek és minden visszatér a lehetőség-állapotába; hogy egyszer újra megszülessen
vagy gondoljanak rá
az ember és az idő
csak nekünk létezik { észrevenni az ujjakon a ráncokat }
csak mi múlunk benne { felfelé írok }
minden másnak észrevétlenül { némi esti horzsolás }
szép reggel, éjjel elbújnak a fák, reggelre újra kinőnek
zörömböl zúg az autók kereke a ház előtt a "hajatmos" megtörténik, rítus ritmikus - ellopta a samponomat egy kéz
félő, hogy Apámra hasonlít a kézfejem
levágom.
Ismail Gulgee:
untitled
oil and gold leaf on canvas
Eric Fischl beach paintings-e olyan mint most; a testeket öszzetartó okkert az augusztusi fény leturházza majd a pezsgő nyál-részt elválasztva a takonytól: szétkeni a napszemüveg feketéjén; öregujjal rátapaszt egy légyszárnyat és a közeli, ó vízköpő csövére éjjel vértasakot szerel, hogy reggel a járókelők ruháját szép vörösre fesse majd a nagyvalagú angyal szájából | belemászok és nyári illatú leszek |
ggggár
gyár
gyárak
csövek
szelepek
kopjafák
Alain Jouffroy kopjafája mozgó pénisz alakú kerepelővel; "itt élek" - kiabál rám az utcán, sipítozó hangját túlharsogják a falubéli kutyák
a vonat mindg megyer felől közelít, a másik irány tiltott - köztörvény-ügyileg, már 200 éve nem jött arról vonat; ennek majdnem politikai értelme adódott - így a vonatot nevezzük el Mezei Vaginának
a lányok bugyiját elvitte a folyó, a halak nem örültek a szarszagnak - eddig azt terjesztették, hogy szellenteni sem tudnak és íme a
közel járnak az öregek, Mezei Vagina nem közlekedik déltől - közönségesen és bután szemléli az árokparti füzek szürke törzsét és a kukorica-szagú földek felett beáll a halál
annak a folytonos halálnak a "tovább" mozdulása mely évek óta minden nap reggeltől estig ugyanitt
Öregapót is ő ette meg a kukacok helyett; Ezt itt szintén Az fogja felcsipegetni - mindig a szemgödörben kezdi és dél felé haladva a lábujj-körmöket hagyja utoljára - a Vörös óriás képződésig maradjon emlékül nékik
Gustav Metzger nem akart tájképeket festeni, inkább maszturbált előttük és nézte, hogy az esőből nehézvíz lesz amint összeütközik az ablaküveggel; dühében hozzám ért a nyelvével és a falak elmozdultak - feketés masszát húzva maguk utána: az esőcseppek pedig beszélni kezdtek
r. a székletről elmékedve fogmosás közben beszél:
"nem értik, hogy a szar belőlük jön, otthagyják szinte mindenütt: inkább beszélnek róla és megpróbálják radikálisnak nevezni azt ami minden nap kijön a végbelükből;
i. fetrengve röhög és nézi ahogyan a mély-búgó hangú tévébemondó - miközben mondja a mondandót amit felírtak a papírjára, közben a szép ruhás nő öléből is kipottyan egy sikoly
a Szar titok, mozog és titkos utakon jár - föld alatti csövekbe kényszerítve, kivéve a házi-kutyák beteges váladékát mely dflkj éklasdj félakjsd"
a fény sárgás ma reggel. john vajon miért politizál? sok szénsavat ivott? és egyáltalán bárki miért olvas ír vagy beszél róla arról a semmiről a röhejesről
mert butaság jó és kell az unalom lyukait betömni a gyűlölettel és a tudálékossággal ó messzi kék tenger lefolyik a képről a ferde víztükör sípol a delfin szája csókot adok rá és én leszek a szénában alvó vándor
No comments:
Post a Comment