,mn,mn,mn,mn,mn. nmn mnmnb,mnbm,nb. kjkjkbjkjkjj

fekete az eső, mintha véreznének a felhők
széleiket bordó rúzzsal rajzolták körbe
sétálok, a gesztenyefák, gyertyánok
levelei patakként kanyarognak előttem
mosolygok, képzeletben megölellek -
talán utoljára, ki hinne nekem... Most
egy tengerparton állunk, elindulsz a víz felé

...hogy boldog lehess, hogy mosolyoghass
gyereked lehessen, színes legyen minden hullám
élhess, szerethess, vigyázzon valaki rád
hogy mindent elérj amit neked szánt a sors
a fényt, az örömöt, szépet - amit lehet
és úgy legyen minden, ahogyan kell
lubickolhass a mélyben, hallgatva a gyerekkori
nádasod suhogását - amit oly nagyon szerettél

én itt maradok, minden évszakban lesznek
olyan dolgok - mint ezek a levelek, melyek
elmesélik merre jársz, a szél megsúgja
vagy az eső elkopogja - ki tudja miképpen
miféle trükkel működik a világban a világ
megérzünk, tudni vélünk - teljesen mindegy
zöldjeidbe mosolygok, álmodj puha fényt
s ha néha, nincs más dolgod - gondolj rám