ma olvastam, hogy meghalt Buda Béla, egyszer, tinédzser koromban olvastam tőle egy könyvet, ami semmilyen hatással nem volt rám, annyi dereng az egészből, hogy a könyvével az egyik akkori barátom - aki épp Jim Morrisonnak képzelte magát, állandóan üldözött (ő volt a korai, nagyon szar verseim olvasóközönsége, azóta csak szarabbak lettek...én meg az övé, a pincéjében olvastunk fel egymásnak, aztán elmúlt ez is), mire nagy nehezen sikerült rámtukmálnia és elolvastam -- valamilyen szexuális problémákkal foglalkozó könyv volt, sajnos a címe nem jut eszembe, csak annyi maradt meg az egészből, hogy az akkori, közös baráti körünkben Buda Béla neve összefonódott ezzel a Jim Morrison klónnal (Róbert volt amúgy) és az állandó "budabélázásával", illetve a budabélásított szexuális életének magasztalásával (talán egy nővel szexelhetett, előtte...talán.), különösen olyankor tette ezt, amikor valami idegen lány került a közelébe, vagy a társaságba - olyan, aki még nem ismerte nagyszerű jellemét, AAAAAAAAAAAAAA akinél még volt esélye a meghallgatásra - vagyis kész volt az áldozat szerepre, ilyenkor, miután kellően megközelíttetett a zsákmány, odaült mellé, majd a kezdeti, egy-két mondatos bemutatkozó duma után, hamarosan előkerült Buda Béla fent említett könyve, (olvastad-e???? az első szűrő. persze, nem az számított, hogy a lány olvasta-e, vagy sem, hanem az, hogy hogyan reagált. ) és elkezdett a budabélásított szexuális elméleteiről beszélgetni a szerencsétlennel, a többiek, néha, először csendben figyelték a jelenetet, majd néhány perc után hangos röhögésben törtek ki és a "már megint Buda Bélával nőzik" ---- vagy valami hasonló baromság lett általuk mr. ál-Morrison arcába nyomva --- bele, bele, bele, röhögjük ki a nyomorult gecit --- stílussal, de azért ennyire nem gonoszul. Ennyi az emlékem Buda Béláról, illetve nem róla, hanem az egyik rajongójáról, elnézést.
És még annyi, hogy én soha nem nevettem ki emiatt, én sokkal szánalmasabb voltam nála, nekem ugyanis még budabélám sem volt. Ahogyan ma sincs. Róbert meg...ki tudja mi lehet vele, már vagy 10 éve nem láttam, de lehet 15 is.
Valami fura kábulat nyomaszt reggel óta, a két paradicsom palántám hatalmasra nőtt és egyre jobban bogyósodnak. ---------------- tudom írtam már, csak megosztom az örömömet, tudom, élet, élet, élet, mindenhol felüti a fejét ezen a bolygón.
Ma eszembe jutott egy másik barátom is, ő két éve kötötte fel magát a lakótelepi házukhoz tartozó pincében, Lajosnak hívták, nagyon szerettem őt. Együtt szoktunk rajzolni, annak idején neki papoltam a pigmentekről, a festéstechnikákról és egyéb faszságaimról, mindig kinevetett - gyűlölte az elméletet, a festéstechnikát viszont szerette ő is, csak nem ismerte be, mindig az ösztönökkel jött nekem - amivel én egyet is értettem, de az alapvető készségek nélkül az ösztön szart sem ér áááá akoriban még érdekeltek az ilyen dolgok, szóval: jóindulatúan nevetgélt rajtam, barátin, nagyon sokat ivott, ragasztózott, a végén már csak almabort vedelt, próbálkozott elvonóval, de aztán inkább kilőtt az űrbe, és a végső, megnyugtató elmúlást választotta. Irigylem a bátorságát, az öngyilkosság ugyanis a lehető legnagyobb bátorság, amire ember képes lehet, aki ennek az ellenkezőjét állítja, annak fogalma sincs miről beszél... az öngyilkosság mint "a gyávák menekülése" - ez megmosolyogtató. Igen. Olykor lehet menekülés is. De nem gyávaság. Főképpen úgy, hogy a legtöbb ember életének gyakorlatilag, 25 éves kora után, annyi az értelme, hogy hízik, szül, gyereket csinál, vásárol, néha meghág, vagy meghágják és egy évben egyszer elmegy nyaralni, síelni, vagy extrém sportolni - ha menő, esetleg fitnesszbe is jár, futószalagon szaladgál, aztán nézi a tévét, vagy bambulja az internetet. De a lényeg, ugyebár az, hogy nem lesz öngyilkos, mert Ő "bátor", Ő "nagyszerű" és Ő "értékes" része az emberi világnak...igazán meggyőző, ugyebár. Na ja. Ítélkezzenek csak. Hagyjuk ezt az ócska dumázást, illetve hagyom, hangyaboly, ezek már elmúltak és amúgy is túl ostoba vagyok ahhoz, hogy ilyesmikkel fogllalalalalalalatoskodjak, ma eléggé inaktív votlam a már említett semmi-érzet miatt, de ez már így marad, valószínűleg, legjobb lenne életem végéig egy szobában ücsörögni és ki sem mozdulni, de sajnos nem tudom megtenni, mert akkor túl sokat vagyok magammal és vele, a szekrényben lakó idegennel. Hmm? anyád.
John Stezaker, Untitled, 1982, Silkscreen on linen
a koncepció...a folytatólagosság, jó lenne nagyban látni a világot, fentről, bár egy-két óra múltán unnám és vágynék vissza a középvilágba, ahová a biológiám és biokémiám parancsol, egyelőre.
majd ha hazasétálok, két hét,
felvázolom előre,
amit nem fogok megtenni,
hogy nem ölelem meg anyámat,
vagy nem nyalok lyukakat és
nem iszok tekilát sem,
bár a legjobb elbutulva, csorgó nyállal
ücsörögni, kilépve a testből - mint Arconini,
viccnek látva Jézus lábfején a
lyukat,
és a naplementét, begyűrni
a nadrágomba.
tudom, értelmetlen, de ha kellő erővel nyomod a
gombokat,
értelmet nyer.
Jamian Juliano-Villani, Don't Touch Mi Tomato, 2013, acrylic on canvas, LINK
nem kellene ebbe a blogba firogatni, inkább dolgoznom kéne, ez az állandó üres fecsegés, és mások munkáinak a bámulása. nevetséges.
eléggé siralmas, majd szerzek motivációt, lehet árulnak valahol, kéne valami
talán nekem is egy kötél, jó lenn lógicsálni a végén.
vagy hasonló.
Welcome!
This blog features my original works in the form of poems and texts that have not been published anywhere else. If you're interested in helping me publish them, please contact me via the contact form in the webpage's footer. Thank you.
Sunday, 7 July 2013
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Author & Copyright
Copyright © 2009-2023 J. Nemakar. All rights reserved.
This notice asserts your legal ownership of the work and your exclusive right to reproduce, distribute, and publicly display it. Including the year of creation and your name helps identify you as the creator of the work, which can be important in the event of any legal disputes. By using this notice, you are putting others on notice that you are claiming copyright protection for your work and that they cannot use it without your permission.
Minden jog fenntartva. Az oldalon található szövegek a saját munkáim. Szerzői jog védelme alatt állnak. További felhasználásuk nem engedélyezett.
Blog Archive
-
▼
2013
(208)
-
▼
July
(19)
- ez egy faház, elöl egy tóval, horgászokkal, hátul ...
- fülledtség, meleg, sok pára, aliglevegőazisfülledt...
- tegnap este megérkeztem abba az országba, ahol szü...
- ruuurrrr. murrrr. mi lenne ha, ha, hahaha a filozó...
- azon töprengtem, hogy vajon mennyire fontos a konc...
- "vulgármaterialista minden szobanövényem, csak a t...
- képek, most jöttem meg futásból, középkori történe...
- ] ---- pufóka, tüske, úgy fájt a hátam, hogy fél k...
- kamillatea, bizalom a gyulladás csökketésében; nál...
- nincs tangó_? még karácsonykor kaptam egy könyvet ...
- ma hajnalban megnéztem a The Architecture of Four ...
- egyszer más időpontban kellene ébrednem, habár, vi...
- john cage-ről egy egész korszak jutott eszembe, tu...
- kaptam tegnap egy szöveget, hogy olvassam el, ször...
- pontonhíd nullaharminc
- nulladik egyes, betakarja egy kellemetlen tenyér, ...
- .
- mától kötelező kitölteni a cím mezőt_::::::
- EEEEEEE vannak olyan képzőművészek, DDDDDDDDDD ame...
-
▼
July
(19)
No comments:
Post a Comment