képek, betűk

odakint kutyak, hull a ho, elfoglalás, az utcan havat söpörnek,
Robert Louis Stevenson t olvasok, minden masodik oldal utan elalszok, olyan mint gyerekkorban;
apro rezdulesek, nem tudok elvonatkoztatni, az egyik macska neha bejon, fekete, kerek fejjel, a ket kutya pedig tanulmanyoz.
hol vagyok? jo, hogy nincs sehol otthon, keptelen vagyok sajatomnak erezni barmit. holnap ujra utazas, londonba majd m.-be;
legjobb lenne napi 5-6 konyvet egyszerre olvasni, mint regebben, de sajnos nincsenek konyveim, egy barlang, konyvek, emberek nelkul, csak neha talakozni eggyel-eggyel;
a beszed uressege remiszto(?) északra kellene koltozni, skandinaviaba, legalabb 1-2 evre, meg uj-zeland elott [ná ná ná]
magyarorszagon szinte semmi nem maradt abbol a muveszetbol [...hajas t. gunter brus segglukabol epit nemzeti varat, a zaszlot nem szarja le, de csipeszeket rak a politikailag lezárt szájakra], egyetlen muvesz se, akivel erdemes lenne foglalkoznom, aki volt az vagy meghalt vagy kulfoldre menekult, odahaza pedig megy a szokasos dorbezolas, szarban cuppogás, egymas dicsoitese. szanalmas, de nem is ertem minek foglalkozok ezzel.
mikor itt van ez a szep soveny, a mersey partjan a lovak es a golfpalyak szimmetrikus koporso alakzatai
lassu halal, csipős böfögéssel