képek, betűk

kicsit "szontyolodott" [vaskosabbak a felhők, hidegebb lett, kit izgat?] az időjárás, az ég szürkéje előtt a szemközti fák feketés oszlopai, mint egy görög templom bejárata, mely mögött vonatok susognak, érdekesek lennének ágak nélkül, csak a csupasz törzsek, mintha lemetszeném a karjaimat - cérnával, mint a knédlit, nem értem, megint kicsúsztam.

ma reggel Northendenben voltam; de csak a folyóparton, van egy szakasz, ahol a folyó vize nagyon mélynek és sötétnek tűnt, de ez nem fontos.
az autópálya hídja mellett van egy lakókocsikból álló mini-település, díszes kertekkel, parkoló autókkal.
"nem lenne rossz lakókocsiban élni." gondoltam, romantikus. egy műanyag dobozban ébredni reggelente, mint egy koporsóban. a kaland ígérete, miközben a lakókocsit lassan körbenövi a kerted, lassan leeresztenek a kerekek és éppúgy elkezdesz élve rothadni, mintha egy kastélyban élnél. de még mindig a szabadságról álmodsz. indulót fütyörészve. mintha lenne.

az orosz és ukrán (mégis összefügg), kortárs képzőművészet, érdekel, nem tudni miért, talán mert az ottani mondanivaló és témavilág sokféle kifejezési formát ölthet {máshol is, de jó volt leírnom a fentieket. félek véleményt nyilvánítani, félek élni}, izgalmas kérdéseket feszegetnek {mint máshol?}, főképpen a politikamentesség és a politikától való elvonatkoztatás fogott meg {pástétom}, bár a társadalmi kérdéseket is sokan beemelik a munkáik témái közé, engem elsősorban az érdekel, hogy hogyan lehet politizálás nélkül kibírni és túlélni egy alapjaiban erőszakos közeget {alapjaiban, de nem általánosan, hiszen a közeg hullámzó és erősen pöttyözött, és a pettyek közelről nézve nem hasonlítanak}.
piros lufi a magyarázó szájaknak, a cipőm talpa napról-napra laposabbnak és vékonyabbnak tűnik, a térdeim fájnak és átalakult körülöttem az ágyhuzat.
politika nélkül nehéz elképzelni a kortárs orosz képzőművészetet, hiszen átszövi az egész közeget, épp úgy mint Grönlandon, kell az embernek a .... - rátapad mindenre, mint valamiféle gomba, nyálkás masszát képez fejük fölött, már lassan 110 éve a bizonytalanság, pöfögi magából a spórákat, önkény és a kiszámíthatatlanság, "azt hiszem ezt egy közép-kelet-európai képes csak igazán átérezni, megérteni bárki, de átérezni sokkal nehezebb." mondaná erre egy túlfűtött Álmodozó, de tévedne, mert az
erőszak mindenütt erőszak, globálisan emberi, mint mindenünk.
tehát néhány orosz és ukrán képzőművészt mutattam volna be, itt lejjebb meg is teszem. talán nem értik mi közük egymáshoz.
csend
ha összekaparom magamat, közben kaptam likőrt. kétszínűt, kávés, tejszínes, a pohárban vegyül a kettő, de az üvegben külön vannak. finom volt.




Vita Buivid:
Erotic dreams. 2005
installation

nem túl szenvedélyes, nem túl ötletes, "Freud nem örülne ha látná" meséli k. viccelődve, de a ketrec és a maszk mindig képes hatni az emberi elmére, mely mindenben arcot keresvén: retteg, ha nem lát biztos pontokat a közelben. hidegvérű.
képzetek. egyszerűség és hullaszag.
a tejporos zacskó, a lenmagos doboz mellett, kis csöcsei megremegnek a szőrtelenítő búgásától, a törülköző zöld színe és felismerhetetlen mintái felszívják a csempékről a vízfoltokat, a hosszú hajszálak feltapadnak a kád oldalára, a lámpa nehezen gyullad fel az előszobában, titkon néha beleöklözök a combomba.
nincs szerénység?



Blue Noses
Sex-suprematism
Edition : 10
Year: 2004
Dimensions: 51x66 cm
Technique: c-print

a blue noses kritikus és gátlástalan humora üdítő és szellemes, nagyon sok bátorsággal és nem kevés művészi érzékkel


Iliya Chichkan Ukrajnában, Kijevben született, régóta figyelem a sorozatait, d j lkjsd sdaadsasé daé déafd fsj dfk sdflksd éfksjd sd fjél.



Iliya Chichkan:
Anastasia. From the series Fur.
2010,
oil on cow skin


---- vagyok és ha tehetem nem használok állati bőröket és állati anyagokat, "a művészetben néha muszáj gyilkosnak maradni?" kérdezi v. szipogva, nem tudok mit válaszolni, mert hová menekülhetnék, ha moralizálni kezdek a művészet eszközei felett, nem marad semmi, ami miatt érdemes foglalkoznom az alkotás gondolatával, egyetlen perc sem, semmi [ de miért nem esznek kutyát? legalább ne lennének ostobák ha már képmutatók. erős szavak. ok.]
fsfadsfasd
sdfsdfa
nincs konstrukció?




Revision Group:
Oleg Kulik, (Your Favorites),
2008,
C-print,
Acrylic-glass,Aluminium,
180 x 126cm, Edition 5 1


A Revision Group gondolatok és olykor bugyuta karikatúrába torkolló sorozatok, legtöbbször túl direkt eszközökkel élve (gúnyrajz, ), a "Kreativitás" puszta tényként lebeg a képek előtt, arcomba susogja: "Abramovic boszorka!" ha szellemes lenne, kacagnék, de így csak húzom a számat és nem merek arra gondolni ami valószínű: bulvármagazint kéne szerkeszteniük? vagy csak egyszerűen: "hülyék mindig lesznek?" nyögi bentről az csősz, a bíra. tévedek, mert képtelen voltam elfogadni, hogy a megbecsülés csak vicc volt, egy letűnt kor rossz vicce. túl egyszerű lenne, ha nem venném figyelembe, hogy a jelenségek, a közeg, változott. a Photoshop túl csábító. BOLEK & LOLEK csoport baráti öleléssel.

Alexander Vilkin a következő, akinek a munkáit talán sokan ismerik. Nevetés.
más gúny és más közlés, mint a fenti csoportnál, más típusú érzékenység és érzéktelenség, a látszatok és az árnyalatok fontosak?
"a kortárs punk" mondja bólogatva, okosan lapozza a katalógust. A Prosthesis csoport (Vilkin, Youshenko, Mezheritskiy) munkái.




Alexander Vilkin
2007




Grigoriy Youshenko
2006



szelet. aprócska. nincs.





Gusev, Igor
Giraffe
Oil on Canvas
200x150cm
(79"x59")


lassan világosodni fog, nincs hely a szemétkukában, a belekben összegyűlt a sokminden, amit félretettünk márciusra
a függöny barna árnyalatot kap félhomályban



Vlada Ralko munkája


lehetnel kicsit üdébb, kicsit közelebbi, majdnem lábközeli -- tudod, amikor meg lehet érinteni egy tagló élével a homolokom





Anatoliy Belov munkája