képek, betűk

esik az eső, megszürkítette a fákat, a galambok szárnyaira nem hat a nedvesség, épp úgy repkednek, mint száraz időben, de a moha biztosan örül, a Coriolis-erőnek ehhez semmi köze, http://193.6.11.238/view/index.shtml egy Foucault-inga webkamerája. "Matematika, fizika - talán az összes reményünk ennyi, a bizonyítás, a kitartó keresés és bizonyítás, mérés, leírás és megvitatás - persze a becsvágy, nyilván. De van más? Csak ez segíthet. Sajnos a legtöbb ember még mindig több száz éves hazugságokban hisz, mindenféle istenről, délibábról, legendákról - a "természet feletti" (már ez a fogalom is mennyire buta) még most is napi szinten, milliárdok számára biztosítja a mindennapi megaláztatásukat, akármilyen hatalmat igazolva. A vallások neurotikus hazugságai mindig elfoglalják a tudomány által még nem feltárt területeket és ott megtelepszenek és gúnyolódnak azokon, akik szívós munkával próbálnak mérni, számolni és valóban segíteni. (MIÉRT szeretNÉM, Ha változna bármi is? mikor és hogyan szüntethető meg a vágy, hogy beleavatkozz, a remény, hogy "lehetne jobb!", amikor tudod, hogy NinCs értelme, nincs jelentősége) Amikor kiderült, hogy a Föld nem lapos, akkor az ezt tagadó, akkori uralkodó vallás nem szűnt meg, nem gyakorolt önkritikát, egyszerűen kivette a dogmái közül a Föld laposságára vonatkozó tanokat (mindaddig nyilván ezreket kínoztak meg emiatt), majd úgy tettek mintha misem történt volna, átmentek a következő "fehér foltra" és onnan hirdették: oké, nem lapos, de körülötte forog minden! Amikor bebizonyosodott, hogy ez is hazugság, akkor megismétlődött az előbbi "jelenet" és ez így megy évszázadok óta, ma már a papok és a vallási fanatikusok is mobiltelfonálnak, interneteznek, kvantumfizikai törvények alapján működő eszközöket használnak, de soha meg nem unva a hazudozást, ugyanúgy, minden alkalommal, amikor bebizonyosodik valamiről, hogy hazugság, tévedés, egyszerűen továbbállnak a következő, fel nem tárt területre és hirdetik tovább a dogmáikat. (miért kritizálod a hitet? a hit a szükséges hazugság, kell, van, lesz és önmagában nem árthat, a hatalomtól elválasztva csak egy enyhe agybajnak tűnik) Számukra persze mindez elfogadható. Hiszen, nekik azt mondták az őseik, hogy náluk a menny kapujának kulcsa, tehát ennek igaznak kell lennie." - mesélte elkeseredve T. akinek még régről ismertem a szüleit, tudtam, hogy fókalány és mégis, ennek ellenére, minden este imádkozik A szakállas bácsikához, akit ő napközben "perverz vén fasznak" szokott nevezni - a. szavaival élve - hiszen ennyi szenvedést és gyilkosságot irányítani, egy Mennynek nevezett helyről, az kétes szexuális érdeklődésre utalhat. Node hagyjuk, a bolygó lakosságának talán 5%-a lehet ateista, a többi vagy felvállaltan elfogad valamiféle vallást és megpróbálja elhinni, hogy van értelme annak, hogy él, vagy - és főleg a nyugati civilizációkban, ha kérded, akkor azt mondják: "hisznek valamiben" - mert, tapasztalataim alapján, általában ezt válaszolják, ha kérdik tőlük. Hmm. Mert A jó öreg, szakállas bácsiban már nem tudnak hinni, ehhez már túlsággosan iskolázottak, de valami értelem mégis kell, mert a fogyasztás és a sok közöny, amit át kell élniük nap mint nap - hit nélkül, még tükörbe nézésre kényszeríthetné őket és a szembesülés a valósággal, a természet egyszerű törvényeivel, hogy nincs kiváltságunk a biológiai láncban, hogy nincs semmiféle misztikus, természet-feletti lény, hogy nincs semmi, az ősök egyszerűen csak féltek, rettegtek, túl sokat ittak stb. és az egyed, mi: egyedül vagyunk, hiába hiszünk mást - elvenné az életük értelmét, mert nem ezt szokták meg, nem ezt ígérték nekik, hiszen gyerekkoruk óta hazudnak a legtöbb embernek(Mikulás, nyuszi, Jézuska, krampusz, ördög stb. stb. stb.), hazugságok láncolatait kezelnek evidenciaként (nyilván, egy felnőtt már nem hisz a nyusziban, de kap helyette felnőtteknek szóló maszlagot), ami aztán összeesküvés elméletekhez, háborúkhoz, gyűlölethez vezet - csak megfelelő ellenség kell, akit lehet gyűlölni, a többi megy magától. (egy nagy zavaros tó, a saját izmaim ellenem dolgoznak, minél inkább fejleszteném őket, annál inkább elfogynak, az idő sorvasztja őket, vajon meddig van értelme élni és mikortól kell minden nap készenlétben állni az öngyilkosságra, hogy a felesleges biológiai szenvedéseket elkerüljük)
felhigultam, "arra utaló nyomok", "pogácsa maradványai", "a morzsák". Nem szoktam látni túl sok jóságot és együttérzést, egy állati tetemeket fogyasztó faj, nagyszerűsége? érdekes, ennek nyilván semmi köze semmihez, de hol a nagyvonalúság? az együttérzés? és a többi, emberinek hívott maszlag, ami nyilván hazugság, néha, jó lenne elköltözni egy másik bolygóra, vagy a tudatunkat parányi, atomi méretű tárolókba zárva, megszabadulva a biológiai létünk korlátaitól, millió évekig tartó űrutazásra indulni, aminek nem célja a visszatérés, milliárdnyi atomi méretű tudat, egyedül az űrben, kitörve végre azokból a scifi sablonokból, amelyek mind makro méretű lényeket akarnak utaztatni, hibernációban és efféle nevetséges módokon. amikor egy mély-űrben történő űrutazást, nagy valószínűséggel egyetlen ma élő földi létforma sem viselne el, ez csakis úgy lehetséges, ha egy új, mesterséges, esetleg egy atomi méretű fajt csinálunk magunkból, ami megszünteti az időtől való függést, a sérülékenységet, a biológiai szükségleteket, és talán képes csak az öröm miatt utazni? érdekes lenne, engem mindig megnevettet a scifi írók sablonokra épült világa, ugyanazt ismételgetik évtizedek óta, mintha nem létezne valamiféle kortárs irányzat már most, a tudományon belül, amiben már jelenleg is fel lehet fedezni azokat az irányvonalakat, amelyek végre képesek lennének az elmét átültetni a jelenlegi testből egy tárolóba, egy akármibe, legjobb lenne egy néhány atomból álló tároló. (és pont ez a félelem, a halál, ami ugye a legnagyobb minden félelem közül, ráadásul a szenvedéssel szoros kapcsolatban áll, nagyon nehéz) (álomba ringatózás nélkül, elviselni, ha nem lenne egy pont amit el tudunk képzelni a halál után, úgy sokkal nehezebb? talán ezért jobb, ha egy ateista, mint én, megöli magát ha érzi, hogy vége? vagy lehetséges olyan lelki harmónia, ahol képes vagy, és tényleg képes vagy elfogadni a valóságot, mindenféle ostoba maszlag nélkül?)
alkália, malária, a, j. írt, csak soha nem szabadna gondolkodni, csak rágni, rágicsálni, csóktalan akasztófák alatt, efféle dühítő képzavarokat és agyzavarokat gyártani, x. bosszantására, holnap reggel egy nemzetközi cégben fogok ülni és irányítom az ujjaimat, zongorázok, azok meg elhiszik, hogy amit csinálok fontos és értelmes, szerepjáték, mint a fenekelés.

Albert York, Woman and Skeleton, 1967 12 x 11 inches oil on canvas mounted on masonite

engem valójában egyik kérdés sem érdekel, csak felsoroltam mivel foglalkoznak x-ék az akváriumban, a csíkos épp csücsörít és szürcsöli a víz felszínén úszkáló haleledelt.
én egy nádtorzsák közt fekszem, kilógó belekkel?

Devin Troy Strother, "AYE GUUUURL YOU KNOW YOU GOT A WHITE GUUUURL ON YO BACK THO" SAID SHERIECE TO LA'TRIECE "YEA GUUUURL, I KNOW I KNOW, SHE JUST CHILLEN THO" SAID LA'TRIECE TO SHERIECE (CLAIRE'S A LAZY BITCH THO!)"

mixed media, 2013

nincs megoldás, csak a tudomány ad némi vigaszt? a művészet pedig reményt? valahogy így. bár ez utóbbira nem értem mi a faszért van szükségem.